Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

neveztük ezt a zsinatot tartományinak, amennyiben hallottuk, hogy Bellarmino a nemzeti zsinatokat is többször nevezi tartományiaknak.« Miután ezeket mindannyian feszült figyelemmel meghallgatták és megértették, főtisztelendő Sennyey István úr, győri püspök szólt hozzá: »Ő és a többi tisztelendő bizottsági urak szorgosan megvizsgálták ama szempontokat, sőt a forrásokat is végigkutatták és minden vitán fölül áll, hogy a méltóságos bíboros úr nem érseki, hanem prímási jogánál fogva meghívhatta a zsinatra a kalocsai érsek urat és tartománybeli püspökeit.« Maga a szent zsinat is így határozott, amiben végül a méltóságos kalocsai érsek úr is megnyugodott és ezután minden tiltakozástól eltekintett."

246 Telegdi nem sértődött meg Pázmány jogvédelme miatt, sőt, a zsinat végén ő mondott magasztaló beszédet Pázmánynak.

247 A jegyzőkönyvek szerint

248 „miután a bíboros a zsinati atyáknak atyai szeretettel köszönetet mondott, azok nevében a méltóságos kalocsai érsek úr végtelen háláját tolmácsolta neki a félig romokban heverő egyház érdekében kifejtett fáradhatatlan munkájáért és gondjaiért, amelyek között nem utolsó helyen áll a jelenlegi zsinat megtartása; végül rövid könyörgéssel sok szerencsét és boldogságot kívánt neki a halhatatlan Istentől."

249 Ugyanez történt 1633-ban.

250 XLIII. Pázmány Péter, akinek nevét a magyar katolikus egyház körül szerzett hatalmas érdemei halhatatlanná tették, 1637. március 19-én meghalt. A többség azon a véleményen volt, hogy III. Ferdinándnak Telegdi János kalocsai érseket kell megtennie utódjává. Másként történt. Lósy Imrét

251 helyezték át az egri székből esztergomi érseknek. Ugyanazon év november 9-én a királyi oklevél már esztergomi érseknek nevezi.

252 A következő év június 13-án Nagyszombatban nemzeti zsinatot tartott. Mivel Telegdi ezen nem jelent meg, Lósy - a jegyzőkönyvek szerint

253 - „kérdést intézett a szent zsinathoz: vajon a méltóságos és főtisztelendő kalocsai érsek úr kettős indoka, a rá nehezedő betegség és aggkori gyengeség elegendő mentség-e a távolmaradásra? Megtárgyalva a dolgot, a szent zsinat úgy döntött, hogy a betegség, ha fönnáll, és az aggkori gyengeség elegendő súllyal esik latba, de a hely közelsége mégis alkalmat 246 L. uo. 247 Nyilván azért, mert rangban ö következett Pázmány után, mint kalocsai érsek. 248 Péterffyll. 312. 249 Pázmány Péter az 1630. április 14-re meghirdetett zsinaton főleg a trienti intézkedéseket kívánta életbe léptetni (főpapi residentia, évenkénti zsinatok stb.), s azt akarta, hogy a végzések az egész Magyar Királyságra érvényesek legyenek. Ezért hirdetett „nemzeti zsinatot" (synodus nationalis) és hívta meg a teljes honi főpapságot, prímási jogaira hivatkozva. Telegdi - talán a Pázmánnyal való korábbi összeütközése miatt - megpróbálta kétségbe vonni, hogy a határozatok őrá mint kalocsai érsekre is érvényesek lennének, de végül is meghátrált a bíboros-érsek előtt. Még l. Franki: Pázmány Péter II. 364-368. 250 Péterffy П. 331. Azaz ekkor is Telegdi mondott magasztaló beszédet a zsinat nevében Pázmánynak, illetve közvetítette az atyák jókívánságait az érsek felé. A zsinatra l. Franki: Pázmány Péter III. 113-114. 251 Lósy Imre (1580 k.-1642) esztergomi érsek, korábban egri püspök és egyben Pázmány Péter helynöke volt. Személyére l. Sugár: Egri püspökök 302-308. 252 Katona: História eritica XXXII. 15. 253 Uo. 155. Katona a História eritica hivatkozott helyén újból Péterffy tői idéz. L. Péterffy II. 357. 64