Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

pápa nem erősítette meg."

80 Viszont semmilyen forrással nem támasztja alá, hogy ők használták is volna kalocsai érseki címüket. Pray pedig a királyi könyvekből kimutatja, hogy Draskovich György 1573. június 9-én kalocsai érsek lett

81 és mivel ő 1587-ig tartotta meg ezt a címet, a közbeeső időben, vagyis 1578-ban Radéczy nem lehetett kalocsai érsek. XVIII. Egyébként a Praynál említett évszám hibásnak tűnik, mert egy Pozsonyban, 1572. október 20-án kelt oklevélben, melyben Miksa a hét bányaváros kiváltságait megerősíti, a következőt lehet olvasni: „Draskovich György egyszersmind választott kalocsai érsek."

82 1573. augusztus 9-én pedig neve alatt ez áll: „kalocsai és bácsi választott érsek, zágrábi püspök".

83 De ehhez az évhez egykorú kéz lejegyezte:

84 „a kalocsai érsekség a török uralma alatt volt." Ez az érsekség a török igát nyögte, ahogy azt fentebb már láttuk. Annyi bizonyos, hogy amikor 1561-ben a magyar papság képviseletében a trienti zsinatra küldött követeknek a püspökök és káptalanok pénzbeli támogatást adtak, nincs megemlítve sem a kalocsai, sem a bácsi érsek vagy káptalan.

85 Péterffy hozzáteszi: „Az országgyűlésen választott két követen kívül Ferdinánd Draskovich György pécsi püspököt, akinek a királyt kellett képviselnie a szent trienti zsinaton, a neki címzett levélben a következő szavakkal tüntette ki a követi tisztséggel: »Tehát kiváló erkölcsi tisztaságod és a tudományokban való jártasságod folytán mindenki előtt téged választottunk ki, hogy Magyarországról királyi személyünk képviseletében erre a szent gyűlésre küldjünk; meghagyjuk tehát neked, hűséges alattvalónknak, hogy minden halogatás és neheztelés nélkül indulj el és nem várva be másokat, a csanádi és knini püspököket, akik az egész magyarországi papság nevében keltek útra, siess előre, hogy január 15-re Trientben lehess... Prágában, 1561. december 20.« Megbízólevelében pedig (más néven a credentionalesbtn), amit Trientben a nyilvános ülésen fölolvastak, a következő szavakkal ajánlotta Györgyöt: »Mivel nem akarjuk azt, hogy távollétünkkel ennek a kegyes és kitűnő kezdeményezésnek valami kárt vagy nehézséget okozzunk, vagy valamit számon kérjenek tőlem, ami összefügghet az ügy megsegítésével, bizakodva tisztelendő és jámbor Draskovich György pécsi püspök, hűséges és kedvelt tanácsosunk kiváló kegyességében, hűségében, becsületességében, tudásában, ítélőképességében, sok dologban való jártasságában és tapasztalatában, őt visszavonhatatlanul és ünnepélyesen... megbízottunkká, szószólónkká, 80 L. Horváth: Natales 142. 81 L. Pray: Hierarchia II. 83. 82 Katona: História eritica XXV. 350. 83 Uo. 427. 84 Uo. 431. Katona a História eritica ezen helyén Róka János művéből veszi át az idézett szöveget, amely egy XVI. század végi sematizmusból való (l. J. Róka: Vitae Vesprimiensium praesulum. Pozsony 1779. 381-384.). Az ismeretlen szerzőtől származó jegyzék, amely 1573 után keletkezett, felsorolja a magyarországi egyházmegyéket, kitérve anyagi helyzetükre, továbbá leírja, hogy mely püspökségek, ill. érsekségek vannak a török hatalma alatt és hogy melyek azok, amelyeknek vannak címzetes főpapjaik. A kalocsai érsekségről ez olvasható: „A kalocsai érsekség nyolc szuffraganeussal rendelkezik. A török hatalma alatt van, címzetes érsekeket neveznek ki az élére. " (uo. 383.) 85 Péterffy II. 133. 31