Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

követünkké, ügyvivőnkké és meghatalmazottunkká tesszük, állítjuk és rendeljük... Prágában, 1562. január 1-én.« A dicsérő szavakat - Spondanus tanúsága szerint György kiválóan beigazolta." Azt a beszédet, melyet 1562. február 24-én a zsinaton, mondhatni a világ színpadán tartott, szintén Péterffy tette közzé:

86 „[Őfelsége] nemcsak mint római császár, Csehország királya, Ausztria főhercege kegyeskedett követeket küldeni e tekintélyes férfiak személyében, akiket itt láttok, hanem mint a hírneves Magyarországnak, a kereszténység ezen legősibb és legnemesebb védőbástyájának királya azt akarta, hogy királyi személyében, érdemtelenül ugyan, de én vegyek részt ezen a szent zsinaton, teljes hatalommal felruházva. És bár teljhatalmú megbízólevelemet a minap bizonyos okokból nem tudtam nektek bemutatni, főtisztelendő és fényességes nagyméltóságotok, nem várva meg a levelet - amely azóta már kezemben van - a Pannónia királyát megillető helyet nagy jóindulattal nekem ítélte oda, sőt, haladék nélkül a legnagyobb udvariassággal kiutalta és megadta." Ezzel arra a viszályra céloz, melyet a portugál király követe indított el, aki méltóbb, a magyar király küldöttét megelőző helyet követelt magának, de nem kapta meg.

87 Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit ott Draskovich az egész kereszténység javára végzett. Tudományával kiérdemelte, hogy elnöke lett annak a bizottságnak, melyre a zsinat a tiltott könyvek jegyzékének elkészítését bízta.

88 86 Uo. 426, A Katona által idézett rész a 427. oldalon található. 87 A portugál király küldötteivel már 1552-ben is összeütközésbe került az akkori magyar követ, Gregoriánczi Pál (l. a 74. jegyzetet). Mindkét ízben arról folyt a vita, hogy a magyar, vagy a portugál király küldötteit illeti meg nagyobb tisztelet a zsinaton. L. Fraknói: Szentszék III 101., 109.; uő: Trienti zsinat 4-6, 36-39. 88 Draskovich György Ferdinándnak, mint magyar királynak a követe utazott Trientbe 1562 elején: társai Dudith András választott knini püspök és Kolozsvári János választott csanádi püspök voltak. A császár részletes megbízással látta el őket, mely számos reformjavaslatot tartalmazott az egyházi szervezetet, valamint a liturgiát illetően (a követutasítások egyikét l. Koller VI. 129-145.). így a magyar, ill. a császári követek a zsinati üléseknek mindvégig tevékeny résztvevői voltak, jóllehet sokszor kisebbségbe kerültek a konzervatív küldöttekkel szemben. Draskovich többször felszólalt a két szín alatti áldozás és a papok házasodásának engedélyezése mellett, ül. a papok székhelyükön való tartózkodásának („residentia") foganatosítása érdekében. Az utóbbi kérdésről tartott egyik beszédében a pápai udvart is kritikával illette, mellyel nem kis diplomáciai bonyodalmat okozott, ugyanis IV. Pius a beszéd miatt panaszt emelt Ferdinándnál. Ennek ellenére Draskovichot is beválasztották a residentia-dekrétumot kidolgozó bizottságba. Draskovich végig jelen volt a zsinaton, s hazatérése után Magyarországon is igyekezett érvényt szerezni a gyűlés határozatainak. Ottani tevékenységének, de magának a zsinatnak is fontos forrása az a kéziratcsoport, amely ekkori levelezését és egyéb iratait tartalmazza (Draskovics Georgii episcopi Quinque-ecclesiensis et caesarei in concilio Tridentino oratoris litterae et acta. OSZK Cod. Sec. XVIII). Emellett megjelent még két beszéde a Dudith András Trientben tartott szónoklatait tartalmazó kiadás függelékében (Dudith, Andreas: Orationes quinque in Concilio Tridentino habitae... cum appendice orationum duarum quas Georgius Draskovith... in eodem Concilio habuit. Magdeburg 1743.) A Katona által említett elnöki tisztséget a források nem erősítik meg. Minderre l. Fraknói: Szentszék III 105-140.; uő: Trienti zsinat 10-139.; Koltai: Szombathelyi zsinat 45.; Sopta: Die kroatischen Diözesen 152-280. 32