Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

kiváltság-, illetve alapítólevél szerint; kivéve azokat az uradalmakat és tizedeket, melyeket más célokra jelöltünk ki és e tekintetben le lettek választva; máskülönben minden várával, kastélyával... a következő föltételek mellett, melyek az említett szabályozó illetve alapítólevelünkben bővebben ki vannak fejtve... CCXX. Hogy tudniillik a nagyváradi uradalom, mivel a püspöki palotával szomszédos, nagyon megfelelő helyen, Bihar megye közelében fekszik, minden, valamikor a püspökséghez tartozó tizedével együtt - kivéve a másik három: Belényes, Bélés, Vaskoh eddig a püspökséghez tartozó uradalom tizedét, ami a jövőben az új tulajdonosoké lesz - az általunk kinevezett püspöknek jut, oly módon, hogy a fent nevezett püspök a meglévő épületek karbantartására, valamint azon épületek fölépítésére, melyekre a juttatandó összeg nem futja, kiegészítésül ötezer forintot, ezenkívül az általunk megírt elgondolás szerint a nagyváradi püspöki birtokon mindkét szertartású katolikus templomok, plébániák és nemzeti iskolák ellátására kegyúri teher címén négyezer forintot, végül szentszéki költségekre, tekintettel a megszabott püspöki fizetésre, évi ezer forintot azon uradalom jövedelméből tartson meg és azokat legyen köteles az előírt célokra fordítani, úgy, hogy a jövőben soha, akár a költséges karbantartás, akár a püspöki palota építése, akár a kegyúri terhek, szentszéki költségek ürügyével eszébe ne jusson trónunkhoz folyamodni és fizetésének fölemelését kérni; sőt az előbbi célokra kifizetett összegekről - ha úgy látjuk jónak - igazoló jelentést köteles küldeni. Ezeken felül évenként köteles fizetni az egyházmegye szükségleteire, de a plébánosok pénztára címén ugyanoda 8500 forintot, a székesegyház ellátására az őrkanonok kezébe kétezer forintot, a lelkipásztorkodásban megrokkant plébánosok javára a szeminárium pénztárába 1000 forintot, végül köteles fizetni évi 5 százalékos kamat címén a tőke és a tanulmányi alap után különféle kincstári előlegezésekre és egyéb jámbor alapítványokra, melyek eddig a váradi püspökség bevételein alapultak, a kibocsátott biztosító és szabályozási iratunk szerint járó 24400 forintot a tanulmányi alapnak azon föltétellel, hogy ha a kincstár a zenggi püspöknek a 80 ezer forint értékű birtokot átengedi és ez az összeg aztán a tanulmányi alapnak a kincstárnál kihelyezett tőkéjéből levonásba kerül, következőleg levonásba jön az előleges kamatból négyezer forint a plébánosok pénztáránál, ahonnan a nevezett zenggi püspök a számára kiutalt fizetési segélyt föl veheti. Végül köteles a plébánosok pénztáránál lefizetni még évi 3100 forintot, több kegyes juttatási alap megteremtése céljából. A váradi uradalom és a tizedek összes többi bevételei, melyek a fent részletezett megterhelések levonása után megmaradnak, a mostani számvetés szerint könnyen kiteszik a 20 ezer forintot: ezeket a fizetés és püspöki háztartás címén beszedheti; a Bihar vármegyében fekvő Belényes birtokot - másik jóságos alapítólevelünk értelmében - a váradi görög katolikus püspöknek adjuk az említett alapítólevélben kifejezett kötelezettségek ellenében, továbbá a Bél és Vaskoh nevű uradalmat, amelyek szintén a váradi püspökséghez tartoznak és egyáltalán nem cél a teljes elszakításuk, hanem a váradi püspökség címe alatt továbbra is, esetleg bérlet formájában - amelyre a váradi latin püspöknek egyenlő esélyek esetén elsőbbségi joga van - vagy bármi más módon a plébánosok pénztárának számlájára, az alapítólevélben körülírt célokra, állandó igazgatás céljából juttatjuk... sőt kiválasztjuk és kinevezzük; továbbá a váradi püspököt valamint a püspökség javainak 245