Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
ki. 1025 Ezek a tanügyi gondok, valamint a legfelső hétszemélyes tanács nehéz jogi ügyei annyira Pesthez kötötték az érseket, hogy ritkábban tudott Kalocsára ellátogatni, mint szerette volna. De még ilyen lekötöttség mellett is, jegyesétől való hosszú távollétét az alárendeltek egyáltalán nem érezték. Úgy hordozta körül őrködő szemeit, hogy, bár testileg távol, de elméjével mindig itt volt és nemcsak a felmerült dolgokat intézte el, hanem éles elméjével a jövőről is gondoskodott. Nem volt olyan rejtett dolog, ahova éles esze be ne hatolt volna, sem olyan magas, ahova elméjének gyorsasága el nem jutott volna; a legbonyolultabb ügyeket csodás könnyedséggel bogozta ki. Mária Terézia is tapasztalta ezt, mikor egyszer Patachich valami teológiai problémát terjesztett eléje és olyan világosan adta elő neki, hogy a királynő bevallotta, ő ugyan nem tanult teológiát, mégis teljesen megértette a bonyolult kérdéseket az ő magyarázata alapján. С С VIII. Mária Terézia pártfogását Patachich fölhasználta káptalana javára és ékesítésére is. Új díszként kieszközölte a toulouse-i kereszt használatát, ahogy azt a királyi levél előadja: 1026 „Mi Mária Terézia... emlékezetül adjuk... miszerint kegyes lélekkel arra gondolva, milyen üdvös és ékes, mennyire hasznos az országok fölötti uralom megalapozása és megszilárdítása tekintetében az igaz vallás gyarapítására és terjesztésére fordított mindennemű készséges buzgóság, hogy ezáltal az utókor maga előtt látva elődei dicséretes példáját, hasonló követésre buzduljon föl és ezt a dicsőséget, mint jelképet szem előtt tarthassa; ezért számunkra soha semmi sem volt előbbre való, továbbá semmit sem kívántunk jobban, mint a vallás ügyét minden lehetséges módon előmozdítani, és azokat, akik Isten egyházaiban örökösen szolgálnak a hűséges nép nagyobb épülésére, megkülönböztetett tiszteletadással, kitüntetéssel ékesíteni. Ez vezette felségünket arra, hogy a kalocsai főkáptalant, mely nevénél fogva kimagaslik a többiek közül, valami különleges jellel vagy tiszteletadással különböztessük meg és tüntessük ki. Hogy tehát Isten egyházai iránti alázatunk és annak szolgái iránti jóindulatunk annál jobban kitűnjék és így másokat is Isten tiszteletének terjesztésére ösztönözzünk, királyi hatalmunk teljességéből, melyet mint apostoli királynő gyakorlunk, a kalocsai főkáptalannak megengedjük, hogy a jelenlegi és jövendő tényleges kanonokok egy nyakból lefüggő jelvényt viselhessenek a nyilvánosság előtt, mégpedig a toulouse-i keresztet, zafír alapon arannyal bevonva, mindegyik oldalán befelé vágva, melyet négy ága mindegyikének a végén arany gömböcskék díszítenek; a kereszt közepe kör alakú, az elülső részén Asztrik, a történeti művek szerint a kalocsaiak első érseke látható, amint Magyarországunk Rómából hozott koronáját a trónon ülő Szent István királynak átnyújtja, fölirata: »A Szent korona meghozatalának emléke«; hátlapján pedig a felséges császár, a mi kedves fiunk, valamint a mi nevünk kezdőbetűi láthatóak: JS. MT., és a következő felirat: »A felséges uralkodók alatt megújítva 1779-ben«. Tehát ezt a jelvényt, 1025 Patachich Ádám szerepe a tanügyi reformban még nem tisztázott. Annyi bizonyos, hogy kikérték a véleményét a döntésekkor, így amikor tiltakozott Ferdinand Stöger egyháztörténeti tankönyve ellen, ami végül nem is került bevezetésre (l. Hermann-Artner: Hittudományi Kar 157.); valamint arról is tudunk, hogy a teológiai oktatásnak a Budára áthelyezett egyetemen megvalósítandó új tervezetét az ö és Batthyány József érsek neve alatt adták be, bár a munka nagy részét nem ők végezték (l. uo. 163-164.). 1026 L. KFL. II. 1. b. 1.П., ill. KFL. II. 1. b. 3. 61 v-63 v . 235
