Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

CL VIII. Miután Erdélyben nem egészen hét év alatt szerencsés módon ily sok és ilyen nagy jelentőségű dolgot elvégzett a közbéke megháborítása nélkül, 1748-ban áthelyezték a zágrábi püspökségre.

868 ^övid két év leforgása alatt oly sok és nagy dolgot vitt végbe, hogy amikor országai legkegyelmesebb anyja még nagyobb kitüntetésekkel akarta elhalmozni, úgy ragadtatott el Horvátországtól, hogy páratlan bölcsességének égő vágyát hagyta maga után, amelybe... ez a harcias és nemes nemzet igen nagy reményt helyezett."

869 Magyarországra visszatérve 1751-ben kalocsai érsekké nevezték ki;

870 az érseki palástot Rómában 1752. január 24-én ítélték oda neki és a következő hónapban, februárban Klimó György pécsi püspök

871 kezéből át is vette. Ezután két kapucinus atyát hívott Kalocsára, akik közül az egyik a magyaroknak, a másik a németeknek prédikált az érseki székesegyházban; étkezést távollétében a papnevelő intézetben rendelt nekik. Hogy ezenkívül mit végzett Kalocsán Isten dicsőségére, az említett szerző így vázolja:

872 „Bár a halhatatlan Istennek nem építtetett olyan sok templomot, tömérdek azok száma, amelyeket különböző egyházi vagy egyházi szertartásra alkalmas fölszereléssel gazdagított... О kezdte meg... a foktői mezőn a templom építését, melyet határozott szándékkal Szent Ignácnak szentelt. A hajósi Szűz Mária kápolnát annyira megnövelte és felékesítette, hogy szinte teljesen újnak látszott. Mindenesetre nem sokkal került volna többe, ha újból felépítik az egészet." Neki köszönhető a kalocsai érseki székesegyház „homlokzata és elülső része, mely majdnem föléri a tornyokat, rajta a szentek ízléses szobrai és más kőfaragó-díszítmények bőségesen;"

873 neki köszönhető „a gazdagon aranyozott szószék, a gúlák, oszlopok, ívek és a főoltár csodálatos építménye... a túlsó Germániából szállított paroszi márvány mennyezet, gyönyörű rendben elrendezve..."

874 Ezenkívül tőle származik az egyházi fölszerelés nagy része, melyet drágán szerzett be és 1754. március 28-án Pestről visszatérve magával hozott, másnap pedig az összehívott kanonokoknak átadott a székesegyház használatára. Ezek a következők voltak: egy ezüsttel átszőtt selyem kazula, áttetsző, aranyos rojtokkal körülszőve; 4 dalmatika a függelékekkel; 3 vecsernyepalást, 2 stóla, 2 manipulus, mind egyszínű; 6 ón gyertyatartó lámpával. CLIX. Mivel igen kiváló, minden tudományra és gondolatra fogékony, termékeny értelemmel rendelkezett, Mária Terézia szívesen és gyakran vette igénybe munkáját néhány nehéz ügyben. „A nagyváradi püspökség területén felszított zavargások lecsillapítására - mondja Pintér

875 - a felséges császárnő igen bölcs ítéletével Ferencet 868 Az 1748. május 13-án kelt kinevező okiratot l. Királyi Könyvek 41.42. 869 Pintér: Laudatio funebris 27. 870 Az 1751. július 30-án kelt kinevező okiratot l. Királyi Könyvek 42.105. A Szentszéktől 1751. december 20-án kapta meg a megerősítést, majd 1752. január 24-én az érseki palliumot, ahogy azt Katona is írja. L. Hierarchia catholica VI. 173. 871 Klimó György (1710-1777) pécsi püspök (1751-1777). L. Brüsztle: Recensio I. 499-504. 872 Pintér: Laudatio funebris 18. 873 L. uo. 19. 874 L. uo. 875 Uo. 29. 190