Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
legalázatosabban kérve, szent császári-királyi felséged alázatos, ragaszkodó és örökké hűséges alattvalói és káplánjai: a kalocsai érseki egyház káptalana." Mivel a káptalan kéréséhez az érsek is csatlakozott, minden nehézség nélkül elnyerte Károly király beleegyezését. CXXX. Az ez ügyben nem sokkal később kiadott királyi oklevél így szól: 756 „Mi VI. Károly... emlékezetül adjuk... hogy őszintén kedvelt hívünk, Krisztusban tisztelendő zajezdai gróf Patachich Gábor, a kánonilag egyesült kalocsai és bácsi egyházak érseke, Bács megye örökös főispánja, a hétszemélyes tábla ülnöke, valóságos belső tanácsosunk, felségünkhöz alázatosan benyújtott kérvényében leírta, miszerint ő, miután császári kegyünkből, akik Isten egyházainak magyarországi főkegyura vagyunk, a kalocsai érsekség birtoklását elnyerte, s ott semmiféle káptalant, semmiféle papnevelő intézetet nem talált, elsőnek és mindenekelőtt arra fordította figyelmét és igyekezetét, hogy a rábízott egyház első és legfontosabb eszközeiről gondoskodjék; ezért, hogy az isteni tiszteletet emelje, egyre jobban és jobban növelje, a lelkipásztorkodást megújítsa, az igaz vallást terjessze s hogy előmozdítsa a közjót Magyarországunkon és a keresztény világban, ő maga nemcsak szemináriumot alapított egyházmegyéje számára - oly módon, hogy ténylegesen már kilenc növendéket és két tanárt tart fönn az érsekség jövedelméből a szükséges személyzettel együtt -, hanem ott érseki káptalant is kíván emelni, mely egy prépostból, három helyben lakó és részesedő kanonokból, ezenkívül más, egyelőre plébániájukon tartózkodó, de szavazattal és tényleges utódlási joggal felruházott kanonokokból áll. Ezen káptalani tagoknak az érseki uradalom birtokain ingyen megengedett legeltetési és tűzifa-javadalmon kívül és azon túl a nagyprépostnak évenként 500 rajnai forintot, a többi háromnak pedig egyenként 400 forintot kész adni illendő eltartásuk céljából, ugyancsak az érseki birtokok jövedelméből. Ugyancsak ő azért fáradozik, nehogy az említett kalocsai érseki egyház számára, annak kiváló hasznára és előnyére létesített szeminárium az érsek halálával elenyésszen, sőt inkább az elkövetkező időkben is kitartson Isten örök dicsőségére és a közjó érdekében, továbbá a jelenleg csak tátongó romokban létező kalocsai érseki székesegyház dísze és ékessége az érsek gondoskodásából megelőzőleg felállított kalocsai érseki káptalan révén is helyreálljon, s az igaz vallás, az egyház és a közjó növekedjék, mivel ehhez nemcsak felségünk jóságos királyi engedélye szükséges, hanem a legkegyelmesebb rendelkezésünk is, mármint abban a tekintetben, hogy az érseki háztartás jövedelmének a növendékek, a nevelők és a szükséges személyzet eltartására szóló megállapított hányadát, valamint a káptalani tagok készpénzben való fizetését, a tűzifát és legeltetést az érseki szék üresedése esetén a mi királyi kincstárunk vállalja magára, ezért a nevezett érsek szerényen és serényen sürgette felségünknél, miszerint ezt az üdvös és dicséretes alapítást, vagyis a szemináriumot és a kalocsai érseki káptalant királyi tekintélyünkkel legkegyelmesebben megerősíteni és ezirányú jóságos királyi beleegyezésünket adományozni kegyeskedjünk. 756 A házi levéltárban. L. KFL. II. 1. b. L/2., ill. uo. 1. b. 3. 52 v-53 v . Még l. Királyi Könyvek 38.124. 163
