Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

mindig derült arccal éltünk, vagyis három éven át a nagyszombati „Collegium Rubrorum"-nak nevezett általános magyar papnevelő intézetben,

725 négy évig pedig a kegyes városban, Rómában, a Szent Appolinarisnál emelt Collegium GermanicoHungaricumban... Ezért, ha azokat a szabályokat, akár a vallásos elfoglaltságokat és gyakorlatokat, akár az ételben és ruházatban való mérsékletet tekintve, el tudtuk viselni anélkül, hogy a szabályok arcunkat megsoványították volna, anélkül, hogy a durva ruha testünket kidörzsölte volna, vagy hogy a takarékos étkezés arcunk színét megváltoztatta volna, nincs kétség, hogy nektek se fogja, ha teljes akarattal alkalmazkodtok az előírásokhoz... És, hogy azoknak szent megtartása szemetek előtt függjön, két dolgot ajánlunk... emlékezetetekbe: I. Azokat a szabályokat maga az alkotó, a valóban legszentebb pápa (XIII. Gergely)

726 egyedül a Szentlélek sugalmazására nyilatkoztatta ki; következésképpen elegendően meg vannak szentelve. II. Hogy az első kollégiumot, mely ezen szabályok szerint élt, Loyolai Szent Ignác atya, a legvirágzóbb és legjámborabb Jézus Társasága alapítója állította föl Rómában, amelyet most GermanicoHungaricumnak neveznek: tehát az alapítója után is meg van szentelve." CXX. Miután a szemináriumból a friss hajtások már kinőttek, igen szívére vette, hogy váratlan akadályok keletkeztek az új lelkipásztorok alkalmazása előtt. Panaszát 1735. július 30-án a következőképpen terjesztette Károly király elé:

727 „...Miután az egyesült kalocsai és bácsi érsekséget, melyet császári-királyi szent felséged legkegyelmesebb jóakarata rám ruházott és ebben az apostoli szentszék kegye megerősített, Isten nagyobb dicsőségére, az egyedül üdvözítő hit gyarapítására, a rám bízott egyházak lelki épülésére kormányzásra átvettem, eddig minden erőfeszítésemet arra áldoztam, hogy a rám bízott egyházmegyéket a szent trienti zsinat üdvös határozatainak megfelelően alakítsam és felséged legkegyesebb szándékainak képességem szerint megfeleljek. Ezért történt, hogy, miközben a pápa szándékát, melyet az érsekségemről kibocsátott apostoli levélben bővebben kifejezett és lelkiismeretben kötelességemmé tett, az itteni kalocsai papnevelő intézet nézetem szerint isteni sugallatra történt alapításával mintegy megelőztem, erényekben és tudományokban képzett sarjakat kaptam már saját szemináriumomból, akiket a lelki aratásba állíthatok, mint munkásokat, mivel azok nem az állandó hely vagy az örökös állás kedvéért dolgoznak; „ha tüzet jöttem csiholni, mi mást akarok, mint, hogy meggyulladjon?" Ha vannak kitanult papnövendékeim és a lelkek gondozását tanulták: mi mást akarnék, mint azt, hogy hivatásuknak és foglalkozásuknak megfelelően alkalmazzam őket? Márpedig, felséges és kegyelmes uram, szeminaristáim első alkalmazásánál gátat állítanak elém, kormányozójuk elé, a bosnyák-argentinai rendtartományból való ferences atyák, mivel azon igyekszem, hogy az adott lehetőséget kihasználva, a leányegyházakat plébániákká emeljem, a szentségek pontosabb kiszolgáltatása és a lelkek gondozása érdekében saját plébánosokkal lássam el őket tisztemnek megfelelően; azok pedig az általuk eddig 725 Az 1649-ben alapított, jezsuiták vezette papnevelde, a Collegium v. Seminarium Rubrorum a papnövendékek vörös színű ruhájáról kapta a nevét. L. HermannArtner: Hittudományi Kar 86. 726 Katona megjegyzése. 727 A házi levéltárban. 153