Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

»katonainak« neveztek: ám miután a határok Isten segítségével kitolódtak, az tartható illőnek, méltányosnak és igazságosnak, hogy ezek is kincstári birtokok legyenek, amiért az ott élők is esedeznek. Továbbá üdvös és egyben szükséges is, hogy a káptalan és a szeminárium is külön-külön alapítványt nyerjen; mivel másképp nem remélhető, hogy ezen a nagy kiterjedésű területen létrejön a tudományok tárháza, vagy hogy a hivatott lelkipásztorok gyarapodni fognak. Míg ezeket egyenként és összesen szent Felséged kegyessége és lábai elé helyezem magammal együtt, holtomig maradok..."

642 XCII. Csáky, míg ekképpen fáradozott az érsekség újbóli felvirágoztatásán, 1719 májusában, Kalocsán vendégül látta Damian Hugo Virmont-t, akit a törökökkel megkötött béke után Károly császár küldött Konstantinápolyba. Driesch, Virmont írnoka elbeszéli, milyen udvariasan fogadta őket:

643 „Hét leküldött hatfogatú kocsival a nagyméltóságú követ meghívást kapott Kalocsára, főmagasságú Csáky bíboros szállására, amely a Dunától nem egészen egy mérföldre fekszik. A követségben tartózkodó előkelők mindannyian elkísérték. A bíboros először az udvar lépcsőjénél üdvözölte, azután a palota belsejébe vezette és fejedelmi lakomával tisztelte meg. Míg az asztalnál ültek, szünet nélkül fúvós és énekes zene hallatszott, amely a vendégek és az asztalnál ülő jó barátok füleire igen kellemesen hatott. Ezen a napon egyik öröm a másikat érte, sőt az éjszaka nagy része is kellemes mulatságok közt telt el. A tűzijáték, a kilőtt rakéták a levegőben meggyulladva igen kedves látványt nyújtottak." Nem egészen két év múlva maga Csáky is hosszú útra vállalkozott. Horváth ezt így beszéli el:

644 „Amikor 1721-ben XI. Kelemen pápa meghalt és az atyák, valamint az egyházfejedelmek tanácsa összegyűlt az új pápa megválasztására, Csáky is Rómába ment a magyar nemesség ragyogó koszorújának kíséretében, hogy ott a legméltóbbra adja le szavazatát. Ő maga is kapott néhány szavazatot a választók testületétől a katolikus egyház eme legfőbb méltóságára, a pápaságra." Ilyen kiváló véleménnyel voltak a bíboros atyák Csáky erényeiről és tudományos képzettségéről. Ahogy tehát az esztergomi érsekség Bakócz Tamással, akit 1513-ban néhány bíboros atya erre a legfőbb méltóságra akart állítani szavazatával, úgy a kalocsai érsekség is méltán dicsekedhet Csákyval, akit most néhány vokssal a keresztény közösség legfőbb kormányzójának jelöltek.

645 642 A Haditanács az 1716-1718. évi török háború területnyereségei ellenére sem szüntette meg a tiszamarosi határőrvidéket (habár az így teljesen szükségtelenné vált), ezért Csáky a vármegye és az érsekség ily módon való gyarapodását hiába remélte. Málnási a papneveldére vonatkozóan írja, hogy az érseknek ez a kérése sem talált meghallgatásra, így az csak a következő érsek (Patachich Gábor) idején valósult meg. L. Málnási: Csáky Imre 91. 643 G. С Drieschius: História magnae legationis caesareae, quam... post biennalis belli confectionem suscepit illustrissimus, et excellentissimus S. R. I. comes Damianus Hugo Virmondtius... Bécs 1721.

1. 68. 644 Horváth: Natales 188. 645 Málnási megjegyzi, hogy Csákyból egyébként sem lehetett volna pápa, egyrészt azért, mert koronabíbornok volt (az uralkodó jelölte bíborosnak), másrészt magyar származása miatt (a vatikáni egyházfők ugyanis sokáig szinte kivétel nélkül itáliai bíborosok közül kerültek ki). L. Málnási: Csáky Imre 254. A pápaválasztásra még l. uo. 253-255. 125