Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

császár és a szövetkezett magyar karok között fegyverszünet jött létre, melynek feltételeit 1706. május 8-án „Széchéni Pál kalocsai érsek" írta alá.

541 A fegyverszünet létrejötte után a béketárgyalásra is Széchényit küldte ki a császár 1706. május 26-án.

542 De ez a kísérlet Bercsényi hibájából teljes kudarcot vallott.

543 LXXX. Bár a sok munkának, melyet a haza békességének helyreállításáért magára vállalt, nem lett meg a kívánt eredménye, Széchényi mégis dicséretet érdemel. Neki is, a kalocsai érseknek is határozottan nagy kitüntetés, hogy két császár és király őt választotta követnek ily nagy ügy vitelére. A magyar nemzetnek pedig s elsősorban Kalocsának a legjobb szolgálatokat tette, mert miután Kollonich Lipót utódává tették az érseki székben, - Horváth tanúsága szerint -,

544 „hogy hivatalának megfelelően a lelkipásztorkodást előmozdítsa, az volt az első gondja, hogy utódai számára megfelelő épületet emeljen. Ezt véghez is vitte, ugyanis a város északi részén egy udvarházat emelt, amely most is látható; továbbá elhelyezte rajta a nemzetségi címert, amely egy galambot ábrázol, csőrében olajággal, a béke jelével." A régi épület címere (tudniillik ma már egy új épült helyette) bizonyítja, hogy Széchényi volt az alapítója. Bél Mátyás még látta azt és bővebben ír róla:

545 „Az akkori állapotokhoz képest semmit sem hanyagolt el, amiről azt gondolta, hogy az érsekség megújításához vagy a nagyhírű székhely helyreállításához tartozik. Mihelyt a császár segítségével elkezdte itt egyházi működését, gondja volt rá, hogy ne hiányozzék ház, mely befogadja, ha hivatalának megfelelően ide érkezik. így hát a város északi végén kijelölte a helyét az érseki szállásnak. Ez a terület magas fekvésű és szilárd talajjal bír, ezért alkalmas az alapok lerakására. Az épület egyemeletes és csak egy sor szobája van. A dél felé néző oldalán van egy kápolna; innen nyugat felé tágas ebédlő található, majd a főpásztor előszobája, a nyugati sarkon pedig a hálószobája, négyszögű toronnyal ellátva: mindez szép, de nem hivalkodó látványt nyújt. Majd, amerre a ház szerkezete északi irányba visszatér és innen kelet felé kanyarodik, számos lakószoba nyílik a vendégek és a főpásztor személyzete számára. Az alsó szinten hasonló elhelyezkedésben fűthető lakószobákat építettek a többi cselédség részére. Az egész házat négyszögalakban töltések veszik körül bástyákkal ellátva, amelyeket földből emeltetett 1724-1725-ben Imre bíboros. Ez az erődítés a rablóbandák távoltartására készült és árkok veszik körül, melyeken a dél felől épített cölöphídon lehet átkelni. A kastélyon túl kelet felé csűrök, magtárak és egyéb majorsági épületek nyílnak."

546 olvasható, melyben felhatalmazza Széchényi Pált és Johann Wenzel Wratislaw gr. cseh kancellárt, hogy tárgyaljanak a felkelőkkel a fegyverszünetről. Az Histoire a levelet latinul, teljes terjedelmében közli. 541 Uo. Ш. 279-303. A fegyverszünet valójában április 13-án jött létre, az Histoire hivatkozott helyén olvasható okmány a fegyverszünet június végéig való meghosszabbítását tartalmazza (később ezt is meghosszabbították július 24-ig). 542 Uo. ГУ. 2-11. A hivatkozott helyen I. József császár oklevele található (eredeti formában), melyben kinevezi - többek között - Széchényi Pált teljhatalmú megbízottjává a béketárgyalások folytatására. 543 A nagyszombati béketárgyalásokra l. R. Várkonyi: Magyarország története 210-213. 544 Horváth: Natales 178. 545 Bél: Notitia 111. 581. 546 Széchényi kezdeményezésére és az épület további sorsára még I. Winkler: Érseki kastély és könyvtár 17-19.; 111