Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

készülhess és megint találkozhass az elégedetlenkedők vezéreivel. Csupán csak két dolgot szorgalmazz náluk: egyezzenek bele az általános fegyverszünetbe, és hogy Pozsonyt vagy Nagyszombatot válasszák az összejövetel helyének..." Erre Széchényi április 27-én a következő választ küldte Sümegről:

513 „Mivel semmit sem viselek annyira szívemen, mint, hogy császári felséged utasításait készségesen teljesítsem, tüstént indulok, hogy Komáromnál átkeljek a Dunán és Bercsényivel találkozzam, mert jól tudom, hogy Rákóczi az ő tanácsa nélkül nem tesz semmit..." LXXIV. Széchényi tehát elutazott ugyan Komáromba, de amikor megtudta, hogy Rákóczi a Dunán átkelve Székesfehérvár felé indította seregét és Paksot jelölte ki a megbeszélésre, ő is odament. Mikor e találkozó eredmény nélkül ért véget,

514 ugyanonnan a következőket írta Rákóczinak 1704. május 17-én:

515 „Magasságos fejedelem és uram, igen tisztelt fiam! Néhány hosszasabb tárgyalásunk után, miközben azt, amit szemtől szembe megmondtunk egymásnak, továbbá magasságod itt tartózkodása alkalmával mérlegre tettünk, most magasságodnak a táborba történt visszatérése után alaposan vizsgálgatom s úgy találom, hogy magasságod véleménye arra céloz, hogy én fölöslegesen törekszem a fegyverszünet létrehozására, mert nem felel meg a mai helyzetnek és a magyarok számára nem is szükséges, ellenben igen-igen hasznos Őfelségének; és még ha csak haszontalan lenne a magyaroknak, de egyenesen veszedelmes. A legtöbben így vélekednek magasságod oldalán; mégis, miután a velem lévő bizottsági urakkal közöltem a tervet, úgy láttam, mégsem szabad elállni attól, hogy rábeszéljük erre magasságodat. Mert bár azok az érvek, amelyek a fegyverszünet ideje, a szükségessége és a hasznossága ellen szólnak, nem megvetendő súllyal esnek latba és veszedelmes következményeket vonhatnak maguk után, mégis az az őszinteség, melyet Őfelsége nekem írásban, a bizottsági uraknak pedig élőszóval méltóztatott kinyilvánítani, azzal a kikötéssel, hogy ezzel szemben magasságod és a magyarok is hasonló tárgyalási őszinteséget mutassanak; úgy hiszem, ez a fegyverszünet ellenzésének minden indokát romba dönti. Ez az őszinteség, amely őfelsége részéről megnyilvánul... könnyen el fogja oszlatni a bizalmatlanságot is, különösen azért, mert bízni lehet abban, hogy Őfelsége kegyes nyilatkozata szerint azt is jóváhagyja majd, ha az ő részéről az előbbi helyzet alapján szerkesztett fegyverszüneti feltételek közül valamelyiket elengedem. Ebben a reményben megerősít engem az a körülmény, hogy Őfelsége fegyvereinek szerencsés előrehaladása ellenére - fegyverszünetet kíván kötni, noha ezzel számos tanácsosa nem ért egyet; ezzel pedig az a célja, hogy az egész keresztény világ előtt bebizonyítsa: őszintén hozzá akar látni az ország megbékítéséhez és ami az ország törvényével és jogával egyezik, azt szerződésbe foglalja és érvényesíti. Ezenfelül meg akarja szünteti a kilengéseket és ezért a jövőben mindent elkövet, hogy a 513 Histoire П. 172. Átirat, a latin eredetit l. uo. 200-201. 514 Széchényi május 14-21. között találkozott Rákóczi Ferenccel, ahol a fegyverszünetre igyekezett rábeszélni őt. Ám ebbe Rákóczi nem egyezett bele, mivel Bécs továbbra sem volt hajlandó elismerni a külföldi államok jótállását. L. Bártfai: Széchényi-család 1. 264-266. Széchényi követutasítását l. Miller: Epistolae 216-223.; majd ennek módosítását uo. 233-236. 515 Histoire II. 180-181. Még l. Miller: Epistolae I. 250-255. 105