Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
Beneta püspököt." A másik két menekültet Péterfy jelzi:254 „Mór 1050-ben, Modeszt pedig 1048-ban még életben voltak. Az ezen évekből származó oklevelek mutatják ezt." Következik tehát, hogy Asztrik vagy ezen öldöklés előtt halt meg, vagy abban pusztult el, de 1046. november 12-ig nem élt. LXXVII. Még ha megengednénk is, hogy Asztrik ebben az évben halt meg és tüstént utána következett volna Dezső, mivel ez mint kalocsai püspök eddig az 1096. évnél fordult elő, akkor legkevesebb 50 évvel később nyerte volna el székét. Ez ugyancsak kevéssé hihető. Ezért gondolja Pray, 255 hogy Asztrik és Dezső között Benedek volt a kalocsai püspök. De semmivel se bizonyítja e nézetét. És mivel ezt a Benedeket az 1055. évnél egyformán beiktatja az esztergomi érsekek és kalocsai püspökök jegyzékébe, így azokat követi, akik 1. Andrásnak a tihanyi apátság részére 1055-ben kiadott oklevelével visszaéltek. Ezek közé tartozik Schmitth:256 „...a tihanyi apátság 1055-ben kelt királyi oklevele alapján az esztergomi egyházat Nehémiás, a kalocsait Benedek kormányozta." Egyik sem helytálló. De ezt a tévedést meg kell bocsátani az ügybuzgó férfiúnak, aki ugyanott bevallja: „hiába nyomozott az apátság alapítólevele után". Most már előkerült és ennek alapján állíthatjuk, hogy se Nehémiás nem volt esztergomi érsek, se Benedek kalocsai püspök. Az oklevélben ugyanis említés sincs Nehémiásról, Benedek székhelye nincs említve, csak méltóságának jelzése van odaírva, így: „f Benedek érsek jele".257 Mivel pedig akkor az esztergomin kívül egyetlen érsek sem volt, tévesen tették meg némelyek ezt a Benedeket kalocsainak, pedig csak az esztergomi lehetett. Kalocsai püspök ellenben lehetett Szent Gellért társainak egyike, akár Beneta, akár Buldi - akit egyesek egrinek tesznek meg bizonyíték nélkül -, akár Besztrik, akit viszont szintén hamisan, nyitrai püspöknek mondanak, holott a nyitrai püspökséget később hívták életre. A három közül egri püspök valószínűleg egyik sem lehetett. Az egri püspöknek ugyanis nem kellett Székesfehérvárra utaznia Szent Gellérttel, hogy Endrét üdvözölje, hiszen könnyebben találkozhatott vele Abaújvárott, ahol az új király megállapodott, vagy Egerben, ahol valószínűleg áthaladt, vagy Pesten, ahová nagy kísérettel bevonult. Azután Egerből Fehérvárra utaztában inkább elkerülte volna az új királlyal való találkozást, aki az egri egyházmegyén át vette útját. Viszont, ha e püspökök közül valamelyiket kalocsainak vennénk, a helyismeret alapján kényelmesen megokolhatjuk, miért csatlakozott útitársuk Szent Gellérthez, aki Csanádról a kalocsai egyházmegyén át vette útját. A másik kettő -úgy látszik - Veszprémből vagy Győrből utazhatott Székesfehérvárra, azután, mikor nem találták ott Andrást, Szent Gellérttel együtt mentek tovább Budára. így tehát, bár nem megvetendő valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy Szent Gellért három társa közül valamelyik a kalocsai püspök volt, de mivel semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy akár Benetát, akár Buldit vagy Besztriket magunkénak valljuk, jobbnak láttam Kalocsa 254 Péterfy I. 12. 255 Pray: Hierarchia II. 4. 256 Schmitth: Episcopi Agrienses I. 36. 257 L. DHA 152. 86
