Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

József 1768-ban. Hossza 18, szélessége 6 öl. Magyar-szlovák lakossága 1738-ban 408, mind katolikusok. 1748-ban 879. 1783-ban gyónásra képesek 923, nem képesek 257. 1791-ben mind együtt 1357. 1798-ban 1485. A régebbi helyi plébánosok nevét homály fedi. Ismeretesek: 1./ Csulik Márton 1729. 2.1 Kökemezei Ádám 1730. 3./ Pekárik András 1737. 4./ Kajdacsi András 1739. 5./ Fábri János 1739. 6.1 Misovszki Imre 1741. 1.1 Szabó János 1764. 8./ Boroviák András 1767. 9.1 Kis Ferenc 1771. 10./ Szanóczki Ferenc 1779. ll./KlinovszkiMáté 1782. 12./Tóth János 1791. 13./Bajzik János 1791. 56.) MONOSTORSZEG.194

A bácsi főesperesség felső kerületében. Kamarabirtok. Ennek költségén a régi fatemplom helyébe újat emeltek szárított téglából 1752-ben Szent Péter és Pál tiszteletére. Hossza 10, szélessége 4 öl. De már épül az ennél bővebb és csinosabb, 24 öl hosszúságban és 12 öl szélességben. 1722-ben gyónásra képesek száma 266. 1731-ben 308. 1734-ben mind együtt 360. 1748-ban 978. 1762-ben gyónásra képesek 947, nem képesek 270. 1767-ben mind együtt 1487. 1783-ban gyónásra képesek 1664, nem képesek 739, kevés magyar, német, zsidó kivételével mind illírek. 1791-ben mind együtt 1802. A ferences atyák után a plébánia élén állt: 1./ Polyák Márton 1769. 2.1 Mihályevics Pál 1789, egyúttal esperes 1790-től. 57.) NÁDUDVAR.195

Székesegyházi főesperesség, középső kerület. A kalocsai érsek birtoka. A rácok helyébe Csáky érsek német telepeseket hozott ide 1724 körül. Ekkor Hajós leányegyháza volt. 1738-ban önálló lett. Lakosainak száma ekkor 400. 1762-ben gyónásra képesek 549, nem képesek 242. 1783-ban gyónásra képesek 750, nem képesek 243. 1791-ben mind együtt 1086. 1798-ban 1176. Templomát az Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz tiszteletére Patachich Gábor érsek emeltette 1736-ban, szilárd anyagból. Hossza 14, szélessége 4 és fél öl. A plébánosi tisztet ellátta: 1./ Pekárik András 1739. 2.1 Ország Tamás 1753. 3./ Soldán Simon 1757. 4./ Kurta Mihály 1758. 5./ Heckl Fülöp 1767. 6.1 Gerstner Lénárd 1795.1.1 Pöhm József 1799. 58.) NEMESMILITICS.196

Tiszai főesperesség, középső kerület. Lakói nemesek, innen kapta előnevét. Régebben leányegyháza volt Csonoplya. Templomát a Boldogságos Szűz tiszteletére emelték nyers téglából, megáldva 1752-ben. Hossza 15, szélessége 5 öl. 1756-ban volt gyónásra képes 523. 1762-ben gyónásra képes 733, nem képes 300. 1767-ben magyarok, illírek együtt 1273. 1783-ban gyónásra képesek 1800, nem képesek 455. 1791-ben katolikusok együtt 1829, görög nem egyesültek 18, kálvinisták 14. 1798-ban katolikusok 2102. Lelkészek voltak: 1./ Firán Márton 1752. 2.1 Radies Péter 1774. 3.1 Mihályevics Pál 1780. 4./ Trsztyánszki Imre 1789. 57 Hári János 1790. 6.1 Bosnyák György 1795. 59.) ÚJVIDÉK. A szabad királyi város kiváltságát elnyerte 1748-ban. Előbb Pétervárad vára volt a neve. A bácsi főesperesség alsó kerületében. Temploma szárított 194 Ma Backi Monostor Szerbiában. 195 Később Nemesnádudvar. 196 Ma a szerbiai Svetozar Miiedé. 67