Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
téglából a Segítő Mária tiszteletére épült, most Mária Neve címmel ékeskedik. Patachich Gábor érsek szentelte föl 1734-ben. Hossza 14, szélessége 6 öl. Leányegyházai voltak: Temerin, Futak, Katy, Kobil, Villova és Titel. Ez és a két első már elnyerte az anyaegyház kitüntetését. 1734-ben gyónásra képesek száma 400. 1748-ban illírek, magyarok, németek együtt 1468. 1756-ban gyónásra képesek 1341. 1767-ben mind együtt 1745. 1783-ban gyónásra képesek 1764, nem képesek 612, gyónásra képes görög nem egyesült 5000, nem képes 1800. 1791-ben katolikusok együtt 3273. 1798-ban 3600. A plébániát a század elején ferencesek vezették, úgymint Marinovics Balázs 1702. Budai Mihály 1709. Ezek után világi papok: 1./ Novajovszki András 1718. 2.1 Gyurkovics Mátyás 1726. 3./ Újvári Ferenc 1734. AJ Partlin Lászlól735. 5./ Knezovics, másképp Csernovics Antal 1738. 6.1 Norsics Imre 1752.1.1 Kasztner József 1797-től. 60.) ÚJVIDÉK örmény plébániája. Eredetét akkortól számíthatjuk, mikor Belgrád elvesztése után az örményeket ide befogadták. Számuk 1748-ban 43. 1783-ban mind 53. 1791-ben gyónásra képesek 84, nem képesek 13. 1798-ban együtt 102. Temploma szárított téglából Világosító Szent Gergely tiszteletére 1746-ban épült. Hossza 7, szélessége 4 öl. Az egyházi teendőket Szent Antal apát rendjéből való papok végzik. 61.) NOVOSZELLO.197 Báró Zuan- után Pálffy-, majd Csehi-birtok, a bácsi főesperesség középső kerületében. Temploma 1758-ban épült Szent Anna tiszteletére. Hossza 12, szélessége 5 öl. 1756-ban volt 300 katolikus, 1762-ben gyónásra képesek 425, nem képesek 128. 1767-ben többségben németek és kevés illír 530. 1783-ban gyónásra képesek 421, nem képesek 295. 1791-ben mind együtt 621. 1798-ban 734. Lelkészek voltak: 17 Staudinger János 1734. 2.1 Pitterman György 1736. 3.1 Heckl Fülöp 1756. 4./ Mézer János 1767. 5./ Hampel András 1771. 6.1 Sétáló Gábor 1776. 1.1 Pauli György 1782. 8./Korzinek József 1790-től. 62.) ÓKÉR.198 Bácsi főesperesség, alsó kerület. Kamarabirtok. Templomot kapott 1794-ben, vertföldből, Szent Mihály tiszteletére. Hossza 9, szélessége 3 öl. Ekkor 450 magyar-szlovák katolikust találtak itt. Egy ferences atya vezeti Kucura leányegyházzal együtt. Görög nem egyesültek vannak 2190, katolikusok a két helyen összesen 1177. 63.) PARABUTY.199 Bácsi főesperesség, középső kerület. Kamarabirtok. Előbb Bács, majd 1767-től Hódság leányegyháza. Önálló lett 1787. Temploma vertföldből, Nepomuki Szent János tiszteletére. Hossza 10, szélessége 2 öl. 1791-ben katolikusok, többségben németek 718. 1798-ban 1000. A ferences atyák után a lelkészi teendőket végzi: 1./ Filkó József 1792-től. 197 Később Bácsújlak, ma Szerbiában Backo Novo Selo. 198 Ma a szerbiai Zmajevo. 199 Később Paripás, ma a szerbiai Ratkovo. 68
