Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
ban gyónásra képesek 945, nem képesek 306. 1791-ben együtt 1233. 1798-ban 1562. Plébánosok voltak: 1./ Nádaskai Mihály 1754. 2.1 Boroviak András 1758. 3./ Benedek Ferenc 1760. 4./ Kovács György 1775. 5./ Babindák István 1787. 6.1 Olasz József 1791-től. 51.) MADARAS. Tiszai főesperesség, felső kerület, Latinovics-birtok. Temploma 1787-ben épült vertföldből, majd szilárd anyagból megbővítették, Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelve. Lakói magyarok, mind katolikusok. Számuk 1791-ben 2025-re emelkedett. Plébánosai voltak: 1./ Nagy Imre 1789. 2.1 Körmendi István 1792. 52.) MÁRIA TERÉZIAVÁROS.192 Előbb katonai, majd szabad királyi város a tiszai főesperesség középső kerületében. Régebben leányegyházai voltak a már népes plébániák: Almás, Jankovác, Kanizsa, Mélykút, Zenta, Topolya. Templomát egy kaszárnyából kezdték építeni 1730-ban, 1736-ban Patachich Gábor fölszentelte. Helyébe egy terjedelmesebb emelkedett Szent Teréz tiszteletére. 1779-ben szabad királyi városnak nyilvánították, ekkor régebbi Szabadka, majd Szent Mária nevét Mária Teréziavárosra változtatta. Itt 1731-ben gyónásra képes volt 1865. 1748-ban katolikusok együtt 5290. 1767-ben katolikusok 7779, görög nem egyesültek 1574. 1783-ban gyónásra képesek 11000, nem képesek 600. 1791-ben illír, magyar, német, szlovák katolikusok összesen 19786. 1798-ban 26000. A plébániát vezették a ferences atyák a török iga alatt is, majd 1687-ben történt felszabadulása után is. Ezek után világi papok voltak: 1./Ranics István 1776. 2.1 Lukics János 1793. 3./Bednanics Pál 1798. 53.) MARTONYOS.193 Tiszai főesperesség alsó kerület. Kamarabirtok. Temploma vertföldből Mária neve tiszteletére épült 1776-ban, hossza 12, szélessége 3 öl. Plébániává lett 1789. Katolikus magyarok voltak 1783-ban 367 gyónásra képes, nem képes 184. 1794-ben összes katolikusok 955, görögkeleteiek 1796. Az isteni szolgálatot végezték: 17 Zanovszki Péter 1781. 2.1 Szálai Miklós piarista 1790. 54.) MÉLYKÚT. Tiszai főesperesség felső kerület. Grassalkovich-birtok, mivel Jankovác leányegyháza volt. Kápolnája Szent Bertalan tiszteletére vesszőből készült. Mikor anyaegyházzá lett, új templomot kapott szárított téglából Szent Joachim tiszteletére, a Grassalkovichok költségén, 1761-1768 között. Hossza 17 öl. 1783-ban gyónásra képes magyarok voltak 1220, nem képesek 431, nem katolikusok 20. 1791-ben összesen 2276. A plébánosi teendőket ellátták: 1./ Krecsmári János 1748. 2.1 Radies Kristóf 1750. 3./ Árvái György 1751. Plébánosai: 1./ Szikora János 1771. 2.1 Szlabur János 1781. 3./ Szlukovényi Márton 1791. 55.) MISKE. Érseki joghatóság alatt, a székesegyházi főesperesség felső kerületében. Itt már 1722-ben volt plébánia, amit Barbácsy vizitációja bizonyít. Első templomát Szent Mihály tiszteletére 1731-ben Csáky Imre bíboros emeltette, a másodikat szilárd anyagból Batthyány 192 Később újból Szabadka, ma Subotica Szerbiában. 193 Később Martonos, ma Martonos Szerbiában. 66
