Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
szerint 1198-ban alapította Hédervári Saul kalocsai érsek a ciszterciek számára,116 ugyanezen Saulnak tulajdonítja még két prépostság ugyanazon évben történt alapítását. Az egyik az ioth-i Szűz Mária, a másik a both-i Szent Móric prépostság. Ez az egész állítás - úgy látszik - III. Ince levelén alapul, melyet Saulhoz intézett a következő szavakkal:117 „A Boldogságos Szűzről nevezett ioth-i, a Szent Móricról nevezett both-i egyházakat, valamint a untai egyházat, melyeket a kalocsai prépostságnak... juttattál... megerősítjük." De ezen szavakból valójában nem lehet arra következtetni, hogy ezek az egyházak valóban prépostságok voltak, sem azt, hogy ezeket Saul érsek alapította. Arra sem találtam eddig forrást, honnan veszi az említett szerző a kalocsai Szent Gergely118 és Szent Ágoston apátságokat.119 Ezekhez kapcsolja még a péterváradhegyi Boldogságos Szűz Mária apátságot is, amely hasonlóképpen nem fekszik a kalocsai egyházmegye határai között,120 valamint a dombói Szent György apátságot, mely a pápai tizedjegyzék szerint a szerémi főesperességben van.121 Az ősi bátmonostori Szentlélek apátság fekvését és állapotát abból a bizonyító iratból tudhatjuk meg, melyet velem nemes Bács megye volt szíves közölni: „Alulírottak elismerjük... miszerint Bács megyében, Baja város alatt egy mérföldnyire ténylegesen létezett egy bizonyos úgynevezett bátmonostori apátsági templom, hajdan elég díszes bazilika, négyszögalakú kövekből építve, az aljától a templom csúcsáig 200 lépés hosszú, szélessége 70 lépés, láthatólag három igen magas, keletre néző toronnyal; az idők mostohaságának megfelelően elhagyottan, tető nélkül; csak a szentélyt födték le a szakadárok, ahol a görög szertartású kalugyerek tartják vallásgyakorlataikat, akik állandóan ott is laknak és tartózkodnak kecskéikkel a maguk építette kalyibákban. Ugyanazon templom körzetében látszanak az épületek romjai, a földdel egyenlővé téve. Gazdag szántóföldek, rétek, erdők és dunai halászat. A községben és területén 6-7 rác lakott, de a múlt (1724.) évben hozzájuk jött körülbelül 30 magyar telepes a község területére és az egész községet megszállták és benépesítették, s mindannyian a kamara joghatósága alá tartoznak. Melynek hiteléül ezen tanúbizonyságot, aláírásunkkal és szokásos 116 E megállapítások kritikájára l. Fuxhoffer-Czínár 76-78. A mai Újvidék (Növi Sad Szerbiában) területén, a Duna északi partján fekvő bélakúti/péterváradi ciszterci apátságot valójában IV. Béla király alapította az 1230-as években. Az alapítás körülményeire és az apátság történetére l. Hervay 133-140.; Takács Miklós: A bélakúti/pécsváradi ciszterci monostor. Kövek. Újvidék 1989.; Uő: Pétervárad. In: KMTL 545.; Koszta: Egyházi topográfia 57., 59-60.;F. Romhányi: Szerzetesrendek 51. 117 Az 1198. március 2-án kelt bullát l. Potthast 35. sz. Az említett három egyház földrajzi elhelyezkedése bizonytalan, Bot talán a Bodrog megyei Bothalmával (l. AMTFI. 714.) lehet azonos. 118 A Duna-Száva köz déli részén fekvő szentgergelyi apátságra l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 204-206.; Csánki 11. 253.; Gyetvai: Egyházi szervezés 61-62.; Koszta: Egyházi topográfia 56., 60.; F.Romhányi: Szerzetesrendek 61-62. Bács megyében is létezett egy Szent Gergely-apátság a XIII. század elején. L.F.Romhányi: Szerzetesrendek 61. 119 Kalocsán talán premontrei prépostság létezhetett Szent Ágoston titulussal. Erre 1464-bőlvan adatunk. Ugyanitt premontrei apácák is éltek. L. F. Romhányi: Szerzetesrendek 33-34. Még l. a 147. jegyzetet. 120 Katona téved, az apátságra l. a 116. jegyzetet. 121 Pray: Hierarchia II. 25. Még l. Rationes 175. Dombó (ma a szerbiai Növi Rakovac) 1237-ben már fennálló bencés apátságára l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 203-204.; Csánki II. 243.; Nagy Sándor: Dombó. Középkori monostor és erőd. Újvidék 1987.; Koszta László: Dombó. 2. In: KMTL 170.; Koszta: Egyházi topográfia 56., 58., 60.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 21. 45
