Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

miután a fenti okok alapján kimutatta,18 hogy Schwartz, mikor a Konstantinápolyban megkeresztelt törökökről beszél, ugyanazon három szerzőt használva is csak az egy Skylitzés hitelére és tekintélyére támaszkodik. Ennek a hitelességét gyengíti, azt pedig egyáltalán nem tartja olyan tanúnak, akinek tekintélyére és megbízhatóságára valaki támaszkodhat. Ámbár mi ki akarunk tartani Koller tekintélye mellett, mégsem lehet bizonyossággal oda kilyukadni, hogy Skylitzés Sirmiumán, melyet Diogenes csellel elfoglalt, Pannónia tartománynak ezt a részét kell érteni. Ugyanis IX. Gergelynek 1229-ben Egyedhez írt leveléből19 bizonyos, hogy két Szerémség volt. Az ő szavaival: „...egy innenső és egy túlsó". Gergely ezen szavaiból következtetni lehet, hogy a szerémségi hatalom a Száván túlra is kiterjedt. Ugyanabból megmagyarázható, hogy a Száván inneni terület a magyaroknak, a Száván túli először a horvátoknak, majd a görögöknek hódolt. Skylitzés tehát ez utóbbiról, nem az előbbiről beszélt. Ezen az alapon aztán Diogenes bolgár vezér már könnyebben lehetett azon Sirmium tartomány kormányzója. X. Ámde ezek Főtisztelendő Kollert egyáltalán nem elégítik ki. Fölteszi a kérdést:20 „Skylitzésen, Kedrenoson és Zonarason kívül mely más bizánci íróknak kellett volna említést tenni Sirmium elfoglalásáról?" Hát bizony kellett volna Constantinusos Manassésnek, Michael Glycasnak. Ezek közül az előbbi III. Niképhoros Botaniatésszel, az utóbbi pedig I. Alexios Komnénosszal, Niképhoros utódjával végzi históriáját, és mindkettő leírja Basileiosnak a bolgárok fölött aratott győzelmét, de egyik se tesz említést Sirmium elfoglalásáról, mint Skylitzés. Majd tovább folytatja: „Nem lehet kétség, hogy e helyen Sirmium néven egy város értendő?" Du Fresne ugyan úgy véli,21 hogy föld is származhat Sirmium nevéből. De engedjük meg, hogy e helyen város értendő. Ha IX. Gergely tanúsága szerint Sirmium területe a Száván túlra is kiterjedt, miért ne lehetne úgy vélekedni, hogy a Sirmium város elnevezése is a Száván túl terjedt? Bizonyítja Főtisztelendő Róka, akinek ezt Száván túli tudós férfiak említették.22 Ha ezeknek hiszünk, az ókori Sirmium romjai a Száván túl megtalálhatók. Megeshetett, hogy a Száván túlra is kifutottak az ókori Sirmium külvárosi részei. Nyomatékot ad 18 Kollár: História diplomatica I. 56. 19 G. Pray: Dissertationes historico-criticae in Annales veteres Hunorum, Avarorum et Hungarorum. Bécs 1774. V. 84. A forrást 1229. március 3-i keltezéssel még l. Theiner: Hungária sacra I. 88.; Potthast 8348. sz. 20 Koller 1.36. 21 Kinnamos velencei kiadásának jegyzete 162. Katona a bizánci források idézésekor többnyire az ún. párizsi kiadásra hivatkozik, amelyen az 1645-1711 között Párizsban 27 kötetben megjelent kétnyelvű, görög-latin Corpus Byzantinae Históriáé sorozatot jelenti, de sokszor - mint e helyen is - hivatkozik a korpusz velencei második kiadására is, amely 23 (más számozás szerint 35) kötetben, Byzantinae históriáé scriptores in unum corpus redacta címen jelent meg 1722—1733 között. Magunk — minként azt lehetőség szerint a szerző által idézett összes kútfőnél - egy újabb kiadás adatait is megadjuk, de a párizsi és velencei korpuszok teljes címleírását - ahogy Katona is - mellőzzük. Kinnamos editiója Ch. du Cange, a neves szótárszerkesztő kiadásában a párizsi korpuszban 1670-ben, a velenceiben pedig 1729-ben látott napvilágot. 22 J. Róka: Protectus adversus Prayanas infestationes piisimae protoreginae Hungáriáé Giselae Passaviensis tumulus. Bécs 1778. 51. 14