Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
ennek a föltevésnek Zosimos:23 „Sirmium pannóniai város, mindkét oldalát folyó mossa, mely a Dunába ömlik." Mivel Sirmium nem feküdt szigeten, egy és ugyanazon folyó mindkét oldalát nem moshatta, csak a közepén folyó Száva, mely a Duna felé folyván déli és északi részét érintette. Igaz, hogy ezek csak föltevések, mégis könnyebben hihetők, mint az, hogy a magyarok Pozsega és Valkó megyét hatalmuk alá vetve, a Duna és Száva között levő maradék területet egész a torkolatig vagy nem akarták elfoglalni, vagy nem tudták, különösen akkor, mikor Sermon köztudomás szerint olyan gyönge fejedelem volt, hogy sohasem lett volna képes a magyarok erejének ellenállni. XI. A szerémi terület fölött gyakorolt magyar joghatóság első nyomait Béla király névtelen jegyzője említette, mikor azt írta,24 hogy a magyarok Pozsegavárt és Valkó várát elfoglalták. Ez után történt, hogy a magyarok, bár győzelmes fegyvereiket Germániában, Galliában, Itáliában, Görögországban széltében meghordozták, ettől a szomszédos, nekik alávetett tartománytól a következőkben mindig tartózkodtak. Bíborbanszületett Constantinus, az egykorú író, határozottan tanúsítja, hogy a türkök, akiken ő a magyarokat érti,25 „a Duna folyón túl laktak, Moravia földjén és még tovább a Duna és Száva folyók között". Hogy mikor ragadták el ezeket a részeket a magyaroktól, az bizonytalan. De elragadták. Radó nádor azonban 1057 előtt visszaszerezte őket. Ez kétségtelen az ő oklevelei alapján. Többen úgy vélik, hogy 955 után vesztek el, amikor az augsburgi vereség igencsak megtépázta a magyarok erejét. A görög írókból azonban kitűnik, hogy a magyarok az augsburgi vereség után is többször betörtek Görögországba. Simeon Logothetés állítja, hogy három évvel később ugyanezek egész Thrákiát földúlták Konstantinápolyig.26 Ugyanezt adja elő Theophanés folytatója,27 aki azok ismételt Thraciai betöréséről tesz említést. 28 Kedrenos tanúsítja, hogy Bulgáriát földúlva megint betörtek Thrákiába 966-ban.29 Akik ilyen és hasonló dolgokat merészeltek az augsburgi vereség után, amilyeneket a görög írók és Liudprand is említ, azokról alig hihető, hogy a szerémi tartományt a szomszédságukban engedték volna elragadni, vagy vissza nem szerezték volna. Ugyanerről magamnak régebben is ez volt a véleményem, most meg még hihetőbbnek látom, hogy amikor Szent István halála után Péter, Sámuel és András uralkodása alatt részint polgárháborúk, részint külháborúk folytak Henrikkel, a horvátok, javukra fordítva a helyzetet, lassan-lassan vitték előre uralmukat Pannóniában a Száván túlra. Mikor azonban Henrik 1056-ban meghalt, ezen oldalról megszabadulva az ellenséges veszélytől, András király tüstént sereggel küldte Radó nádort azon részek visszafoglalására. Hogy a dolog kívánsága szerint folyt le, Radó nádor a következő ékes szavakkal igazolja:30 „Az én Szent Demeterről nevezett 23 Zosimos: História nea. Ed. L. Mendelsohn. Lipcse 1887. 76. 24 42. fejezet. L.OTtf/. &?. 25 De Adtninistrando Imperio 42. fejezet. L. Moravcsik 50. 26 Velencei kiadás 371. Ujabb kiadását Georgios barát folytatása cím alatt l. Moravcsik 64. 27 Uo. 216. L. Moravcsik 69. 28 Uo. 225. L. Moravcsik 69. 29 Uo. 517. Skylitzés tudósításaként l. Moravcsik 86. A helyes dátum 967. 30 Katona: História eritica II. 129. A vitatott hitelességű oklevél kiadását kommentárokkal l. DHA 160-162. 15
