Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
hogy ez a püspökség Nyitra megye kis részére, s csak Trencsén megyére korlátozódik. Tehát nem „igen terjedelmes" egyházmegye, amilyent Szent István az általa alapított egyes püspökségeknek kijelölt. Már pedig itt nem is egy püspökség, hanem a már egyesült kettő, a kalocsai és bácsi, csak Solt megye kis részére és Bács megyére terjed ki, amely megyében, bár egybe van kapcsolva Bodrog megyével, 83 településsel kevesebb van, mint Trencsén megyében. Ez az egy nehézség is olyan súlyos, hogy, míg a kalocsai püspökség alapítójának Szent Istvánt kell tartanunk, gyaníthatjuk, hogy a bácsi püspökséget nem ő alapította, hanem később hasították ki a kalocsaiból. II. Ezt a gyanút megerősíti, sőt valószínűsíti az a per, amely Szent László alatt Dezső kalocsai és István pécsi püspök közt merült föl az egyházmegyék határai miatt.4 Én először azt hittem, hogy ez a viszály a Duna mentén fekvő területek miatt keletkezett, mivelhogy a kalocsai püspök kiterjesztette egyházmegyéje joghatóságát a Kalocsához közelebb, de a Dunán túl fekvő területekre. Pedig a Dunát Szent István a pécsi püspökség határául jelölte ki, Zemognytól vagyis Földvártól egészen Kőárokig. De Főtisztelendő Koller megjegyzi,5 hogy ez a viszály a „Kőárok" határra vonatkozott, mert erről az oldalról a pécsi egyházmegye jobban nyitva állt a behatolásra, véleménye szerint a szomszéd sehol máshol, ahol a Duna szolgált a pécsi püspökség határául, nem merészelt volna valamit kezdeményezni. Ezt megerősíti egy hozzám 1796. július 12-én küldött igen barátságos levelében: „A kalocsai és pécsi püspök között 1093-ban megegyezéssel végződött per egész biztosan a Szerémségre vonatkozik, mert erre néz az 1009. és 1093. évi oklevelekben említett Kőárok". Mikor azonban a per erre az útra terelődött, a tudós férfi észrevette, hogy nehéz helyzetbe került és ezt be is vallja: „...sehogy se tudtam megérteni, hogyan hatolhatott be a kalocsai püspök a pécsi püspökség területére a Duna és a Száva között, ahol a Kőárok nevű vízvezeték volt számára a határ? Ugyanis ezen oldalról csupán a bácsi egyházmegye volt a szomszédja, tehát Dezsőnek először a bácsi egyházmegyét kellett elfoglalnia és csak így kísérelhette meg a pécsibe való behatolást." Ezt a csomót tehát nem oldotta meg, hanem egyszerűen elvágta: „A nehézség megoldására más utat nem találok, csak azt, hogy kimondjuk: a somogyi másolat írója bizony sok tévedéssel tarkította saját példányát, ezen a helyen pedig súlyosabban tévesztett, amikor Dezső kalocsai püspököt írt Fábián bácsi püspök helyett; az oklevél vége felé pedig a felperes püspökök között Fábiánt Dezsővel helyettesítette." III. Velem együtt mások is fölismerték, hogy a nehézség ezen megoldása erőszakolt, de maga az igazságszerető szerző is észrevette, és ugyanazon év június 26-án írt igen tudományos levelében helyreigazítani igyekezett. Szokott őszinteségével és igazságszeretetével bevallja: „Nem a bácsi, hanem a kalocsai püspöké volt akkoriban a Szerémség és ő hatolt be a pécsi püspökség területére." Ebből aztán már igen erős érv adódik azon vélemény megalapozására - melyet föntebb már jeleztem -, miszerint Szent István nem tartható a bácsi püspökség alapítójának. Ellenkezőleg, mindaz, ami hozzá tartozott, későbbi időben a kalocsaiból lett kihasítva. Mivel ugyanis ezt a pert a kalocsai 4 L. DHA 288-289. 5 Koller 1.169. 10
