Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

püspök indította el a Szerémségben és ugyanott a pécsi püspökség területére behatolt, így a legbiztosabban kikövetkeztethető, miszerint a bácsi főpap, akinek az egyházmegyéjéhez a Szerémségnek tartoznia kellett, 1093-ban még nem létezett, ennélfogva Szent István nem tartható alapítójának. De vajon akkor költöttnek véljük-e a bácsi püspökök jegyzékét, melyet Főtisztelendő Pray - úgymond - a királyok leveleiből állított össze,6 ahol az 1085. és az 1092. évnél „Fábián bácsi érsek" olvasható. Ezen időrendi táblázat forrásául a főtisztelendő szerző Felicián esztergomi érsek oklevelét jelöli meg, mely szerint Fábián bácsi érsek akkor létezett, mikor Szent László a zágrábi püspökséget alapította. De hogy melyik évben volt ez az alapítás, azt nem mondja meg. Mivel azonban Marnavics Tomkó boszniai és Vinkovics Benedek zágrábi püspök és többen mások ennek a püspökségnek a születését 1085-re, az említett Pray pedig 1092-re tette, mindkét évhez egyszerűen Fábiánt írták oda bácsi érseknek. Én is követtem ezelőtt Marnavics és Vinkovics nézetét,7 de azt tartom, hogy sem az 1085., sem 1092. évet, hanem valamely ezeknél későbbit kell megállapítani a zágrábi püspökség megszületésének. IV. Ugyanis, amint Felicián levele alapján biztos, hogy a bácsi érsekség már akkor létezett, amikor Szent László a zágrábi püspökséget életre hívta, ugyanannyira biztos Dezső kalocsai püspöknek a pécsi püspökség Kőárok nevű határvonala miatt keletkezett peréből, hogy sem bácsi püspökség, sem bácsi érsekség nem létezett „1093. húsvét vasárnapja előtt", amikor ez a per befejeződött. Mert nem a kalocsai egyházfő, hanem csak a bácsi - ha ugyan már akkor létezett volna - hatolhatott volna be Kőároknál a pécsi püspökség területére. Mivel azonban a kalocsai hatolt be, ennélfogva a szerémi tartomány az ő egyházi joghatósága alá tartozott, a bácsi egyház akkor még nem létezett, csak ezután állították fel és kapta meg ezt a vidéket. Az ezen oklevélben említett Fábiánról nem tudjuk, milyen székhelyű püspök volt akkor. De nem sokkal később a bácsi érsekségre lépett elő, mivel a zágrábi püspökség alapításakor már bácsi érseknek nevezik, e szavakkal:8 „Az igen nemes László király uralkodása alatt, amikor az esztergomi egyház főpapi székét Acha kormányozta és Fábián volt a bácsi érsek, Kozma a veszprémi püspök, Gyula a nádorispán, Grab a somogyi ispán, a nevezett király a zágrábi püspökséget alapította." Előbb létezett tehát a bácsi érsekség, mint a zágrábi püspökség, de a bácsi nem létezett 1093. húsvét vasárnapja előtt, így a zágrábi sem. V. Jól tudom, hogy ezen vélemény ellen föl lehet hozni a pécsi püspökség perét, ahol a metropolitai város érsekét Istvánnak, a zágrábi püspökség alapítólevelében pedig az esztergomi érseket Achának mondják. Már pedig, ha beletekintünk a Pray-féle esztergomi érsekek jegyzékébe,9 ott Acha az 1085., István pedig az 1093. évnél szerepel. Mivel tehát amikor Acha kormányozta az esztergomi egyház főpapi székét, akkor alapította Szent László a zágrábi püspökséget, s ennek 1093. előtt kellett történni, 6 Pray: Hierarchia II. 3. 7 Katona: História eritica II. 491. 8 Kercselich: História ecclesiae Zagrabiensis 1. L. Árpád-kori oklevelek 49-50. 9 Pray: Hierarchia I. 159. 11