Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

Magyarországnak nem volt bíborosa. Kitűnik ez ugyancsak Mátyásnak az előző évben II. Pálhoz írt leveléből:919 „Ezekben a napokban tisztelendő Dénes atya, bíboros érsek halálával megüresedett az esztergomi egyház, amelyre mi... a tisztelendő János urat váradi [püspököt] neveztük ki." íme a főkegyúri jog fényes példája a gyakorlatban! CCLXV. Ugyanazon évben Mátyás megint megújította kérését István kalocsai érsek érdekében:920

„Már gyakran kopogtattuk kérésünkkel Szentséged füleit a tisztelendő kalocsai érsek előléptetése miatt. Mivel úgy vélem, hogy elegendő volt múltkori kérésünk Szelídségednél, most csak arra akarom fölhívni figyelmét, hogy a kissé alkalmatlan zaklatás ne tűnjék föl bizalmatlanságnak. Egyet nem mulaszthatok el megismételni, hogy amennyivel nagyobb mértékben helyesli Szentséged kérésünket, annyival inkább lekötelez engem és enyéimet az apostoli széknek és hódolatunkat, amelyet közös jogon önként kimutatunk, növelni igyekszünk, ha egyéni jótéteménnyel is lekötelez bennünket." Mivel a dolog lassabban haladt, mint ahogy Mátyás óhajtotta, hogy meggyorsítsa, a bíborosi testületet is ostromolta kérésével:921

„Mivel a ti testületetek igen tekintélyes tagságát a mi országunk teljesen nélkülözi, már régen kívántuk, hogy a tisztelendő István urat, kalocsai érseket erre a tisztségre előléptessék, ámbár ő a legkisebb mértékben sem hajhássza ezt, sőt sokáig nem is volt tudatában ennek. Ezt egyrészt túláradó szeretetből tesszük, amellyel körülvesszük őt roppant érdemei és igen jeles képességei miatt, másrészt országunk dísze és java miatt. Bár ebben az ügyben Szentséges Urunk követünk által és levelében a legjobb reményekkel bíztatott az óhajtott és gyors eredmény felől, mi addig nem tudunk megnyugodni, amíg birtokában nem vagyunk annak, amit szívből kívánunk. Ezért a legbuzgóbban kérjük a tisztelendő atyákat, hogy pártfogásukat és minden lehetséges buzgalmukat vessék latba a legkegyelmesebb pápánál, miszerint a nevezett érseket ránk és rá való tekintettel minél előbb iktassa be a ti szent rendetekbe. Minden bizonnyal bízunk abban, hogy ekkora megtiszteltetés juttatását sem az apostoli szék, sem ti, tisztelendő atyák, ilyen hivatali társ miatt nem fogjátok megbánni. 1466." Hogy mennyire becsülte Mátyás király ezt a kalocsai érseket, világosan mutatja a számos levél, melyeket ügyében a pápához, a bíborosokhoz és más fejedelmekhez küldött. És kérés, mesterkedés ellenére csak három év múlva teljesült óhajtása. Téved tehát Fleury folytatója, mikor az 1464. évnél ezt írja: „Ebben az évben II. Pál a bíborosok számának növelése végett nyolcat léptetett elő erre a méltóságra, akik közül... a második a magyar Varas-i István kalocsai érsek." Ha Várdai (nem Varasi) István 1464-ben bíboros lett volna, Mátyás nem írt volna miatta 1465-ben és 1466-ban annyi levelet. Minden esetre az ez évi oklevelekben sehol sem nevezik bíborosnak.922 919 Uo. 75. L. Mátyás levelezése 38. 920 Uo. 84. L. uo. 69. 921 Uo. 162. L. Mátyás levelei I. 103-104. A levél 1465. szeptember 18-án kelt. 922 Uo. 72., 152., 158. 246