Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Thoroczkay Gábor: Előszó

Feltűnő, hogy a dél-magyarországi főpásztort a XI-XII. század folyamán számos, az esztergomi egyházfő irányítása alatt álló királyi kápolna által kibocsátott oklevélben (bizonyára szándékoltan) püspökként szerepeltették, s más kútfők is az esztergomi főpappal szembeni alárendelt szerepéről tanúskodnak.98 Kalocsa érsekségének és egyháztartományának korai, tehát István alatti keletkezése azonban bizonyos, hiszen 1050-ben kortárs nyugati kútfők már emlegetnek egy György nevű érseket," s az István halálától addig eltelt, trónharcoktól, pogánylázadásoktól terhelt bő évtized nem kedvezett az egyházépítésnek, főképpen nem egy második hazai érsekség létrehozásának.100 A XI. század legvégén (esetleg a XII. század elején) íródott Hartvik-féle Szent István-legenda,101 amelynek fő célkitűzése a pápaság befolyásolása volt a magyar uralkodó egyházak feletti jogai, ill. a magyar egyházszervezet egyes intézményei (ilyen Kalocsa mellett a fehérvári prépostság) régi kiváltságainak megerősítése tárgyában, Asrik-Anasztázról mint érseki vállszalaggal Kalocsára visszatérő főpapról emlékezik meg.102 E passzus értelmezése körül nincs egyetértés a kutatásban: vannak, akik szerint a legendaszerző Hartvik püspök Esztergom szerepét kiemelve tendenciózus, s kevés hitelt érdemlő magyarázatot adott Kalocsa érsekségének létrejöttére (sőt Kristó Gyula Asrik-Anasztáz itteni hivatal viselését is vitatja, 1. alább),103 mások pedig az ott elbeszélteket történetileg és egyházjogilag igazolhatónak vélik, s a leírás alapján a szentéletrajzot 98 L. KosztaL.: a 83. jegyzetben i. m. 77-78.; Kristó Gy.: a 86. jegyzetben i. m. (Érseki székhely...) 12-13. 99 A von. forrásokra 1. a 46. jegyzetet. 100 A korszak történetére 1. Kristó Gyula: Magyarország története (895-1301). Osiris tankönyvek. Bp. 1998. 115-120. 101 A legenda újabb szakirodalmából 1. Gerics József: A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól. In: Magyar Könyvszemle 97 (1981) 175-188.; Kristó Gyula: A nagyobbik és a Hartvik-féle István-legenda szövegkapcsolatához. In: Uő: a 88. jegyzetben i. m. (írások Szent Istvánról...) 175-194.; Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez. In: „Magyaroknak eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged 2000.569-591. 102 A vonatkozó részlet: „Volt egy szerzetes, Sebestyén nevezetű, akiről úgy hírlett, példás életű és jámborul vallásos. Ezt a tiszteletreméltó király [ti. Szent István - T. G.] csodás szeretettel kezdte kedvelni, hiszen minél jámborabb volt valaki, annál kedvesebb az ő szemében. Mivel tehát életének érdemeiért őt a főpapi tisztségre méltónak ítélte, az esztergomi érsekség élére vezetőül állította. Csakhogy mivel Isten megostorozza mindazokat, akiket fiává fogad, az említett Sebestyént - türelmét kipróbálandó - egy időre megfosztotta testi szemeinek látásától. S hogy a hitben még oly fiatal nyáj a pásztor vezetése nélkül a megkezdett igaz ösvényről le ne térjen, [István] a római pápa egyetértése mellett a már többször emlegetett Aszkrik kalocsai püspököt tette meg helyettesévé (in illius locum subs ti tűit). Három esztendő leforgásával azután Sebestyén visszanyerte látását, és az apostolok utódának tanácsára székébe visszahelyezték (sedi suae restitutus est), Aszkrik pedig érseki palásttal (cum pallio) tért vissza Kalocsára, saját egyházába". L. Scriptores rerum Hungaricarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I—II. Bp. 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) II. 416-417.; magyar fordítását 1. ÁKÍF 327-328. 103 Kristó Gy.: a 69. jegyzetben i. m. 442-444.; Uő: a 101. jegyzetben i. m. 193-194.; Uő: a 86. jegyzetben i. m. (Érseki székhely...) 9-10.; Uő: Az első esztergomi érsekekről. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok-Regnum 11 (1999) 1-2. sz. 7-18., különösen 13-15.; Koszta L.: a 83. jegyzetben i. m. 77. XX