Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
létesítették a pécsi püspökséget. A Kalocsa 1009. évi főpapi székké válásának teóriáját kidolgozó vagy annak hívéül szegődött szakemberek szerint Pécs és Kalocsa alapításának egyidejűségét bizonyítja az a tény is, hogy Pécs - Azo követre való tekintettel - a római pápa elődjének tartott Szent Pétert nyerte el védőszentül, míg Kalocsa a Péterrel egy időben vértanúhalált halt Szent Pált.93 2. Mikor és mi okból lett Kalocsa érseki székhely, s vajon rögtön kapcsolódott-e hozzá egyháztartomány? C^TQ\QX{ sorok írója Györffy Györgyöt94 követve hitelesnek tekinti Asrik-Anasztáz kalocsai működését, de itteni érsekségét csak rövid ideig (legfeljebb 1006-1007 körüli időkig) tartja elképzelhetőnek, korábban (talán 1002-1003 tájékától kezdve) Kalocsa első püspöke lehetett. Két kalocsai tartózkodása között az esztergomi főegyházat vezethette társérsekként, majd a dél-magyarországi főpapi székhelyről véglegesen távozva érsekként.95 A főpap természetesen nem azért nyert érsek-metropolitai rangot és palliumot, mert korábban három évig a beteg esztergomi érsek-metropolitát helyettesítette (személyére és esztergomi szereplésének kérdésére még 1. az alábbi 3. pontot), hanem mert István király talán így kívánta gyorsítani a dél-magyarországi misszió fejlődését (a fekete magyarok térítését stb.).96 Kalocsa főpapjának érsekmetropolitai jogköre azonban nem volt szikla szilárdságú a magyarországi egyházszervezetben, talán a pápaság is vonakodott az akkor Európa-szerte zsinórmértékül szolgáló állam- és egyházszervezési elvet megtörni, amely szerint egy királyságban egy érseki szék, s az alá rendelt 10-12 provinciabeli püspökség létezhetett.97 A kalocsai (bácsi) főpapnak azért, hogy érsek-metropolitai rangját elismerjék, később a magyarországi klérus fejével, az esztergomi érsekkel is meg kellett küzdenie. 93 L. pl. Kristó Gy.: a 69. jegyzetben i. m. 443-445.; Uő: Szent István püspökségei. In: Uő: a 88. jegyzetben i. m. (írások Szent Istvánról...) 121-135., különösen 128-129.; Koszta László: a 82. jegyzetben i. m. 42. 94 L. Györffy Gy.: a 63. jegyzetben i. m. 221., Uő: a 64. jegyzetben i. m. 181-182. Györffy Gy. utóbbi munkájának más helyén Kalocsa érseki központtá válását 1030 körűire teszi (327.). 95 Thoroczkay Gábor: Az első magyarországi érsekek kérdéséhez. In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről. Szerk. Homonnai Sarolta-Piti Ferenc-Tóth Ildikó. Szeged 1999. 129-142., különösen 139-140., 142. 96 A kalocsai érsekség alapítását Kristó Gyula hozta kapcsolatba a fekete magyarok legyőzésével. L. Uő: a 69. jegyzetben i. m. 445^146.; Uő: a 93. jegyzetben i. m. (Szent István püspökségei) 128.; Uő: a 86. jegyzetben i. m. (Érseki székhely...) 11-12. 97 Az említett jogelvet a IX. századi frank államban keletkezett ún. Collectio Pseudo-Isidoriana mondta ki. A szentistváni egyházszervezés és a joggyűjtemény vonatkozó passzusának kapcsolatára már XIX. századi történetírásunk felfigyelt, de újból csak a jelenkor kutatói (Gerics József, Erdő Péter) foglalkoztak vele az államalapítás kori magyar történet vizsgálatánál. A von. szakirodalom összefoglalását 1. Thoroczkay G.: a 95. jegyzetben i. m. 138., ahol magunk a pápaság, s nem a jelek szerint két érsekséget létrehozó első uralkodónk egyházszervezést vezérlő elvének tekintjük a joggyűjteményben olvasható ideát. XIX
