Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

ott palotája, amint a következő oklevélből kitűnik:699 „Mi László testvér, Isten kegyelméből kalocsai érsek, királyi udvari kancellár, László pécsi és Miklós győri püspök... Miután minket a felséges fejedelem úr, Károly Isten kegyelméből Magyarország jeles királya kiküldött, hogy tisztelendő atya, Henrik úr, veszprémi püspök, a királyné úrnő udvari kancellárja esküjének kivételére és meghallgatására... Szent Jakab apostol ünnepe utáni pénteken, Visegrádon, a mi érseki kastélyunk mellett... Kelt Visegrádon, az Úr 1330. esztendejében." László érseknek az igen nehéz kancellári tisztségben segítőtársa volt Веке Péter bácsi prépost, aki később, 1338-ban szerémi püspök lett és elkísérte a királyt nápolyi útjára, amint a következő oklevélből megtudjuk:700 „Mi, Pál ispán, a kegyelmes és dicső fejedelemnek, Károly úrnak országbírája... tudtul adjuk... hogy miután a tisztelendő férfi, Péter mester, bácsi prépost, a nevezett király úr kápolnájának ispánja és kancelláriájának titkára, a királyi felség színe elé járulva, a királyi felségnek tett hűséges szolgálatait elősorolva, nevezetesen pedig azt, hogy ő 1333-ban a királyi felséggel együtt a tengerentúli részekre, úgymint Apuliába és Nápolyba sietett, ahová a királyi felség személyesen elment és nemes fiát, Endre herceg urat, az Úr segítségével oda vitte mint leendő uralkodót, hivatali szolgálatát hűségesen teljesítette, minden erejét híven és alázatosan áldozta... egy bizonyos... Kürt nevű... birtok juttatását kérelmezte...". Amilyen megszólításokkal abban az időben a királyokat illették, azokkal ma már a főnemesek és nemesek is egyaránt élnek. CCXI. Miután Károly úgy gondolta, hogy jól gondoskodott fiáról, Endréről a nápolyi királysággal, Lajosról is gondoskodni akart, akit utódjának szánt Magyarország trónján. Ezért szorgalmazta a pápánál, hogy ha Csanád vagy utána más esztergomi érsek nem akarná vagy nem tudná megkoronázni, ezt más főpásztor végezhesse el. Az ügyben XXII. János a kalocsai érseknek, a váradi és a zágrábi püspöknek így írt:701 „Krisztusban igen kedvelt fiunk, Károly, Magyarország jeles királyának tudomásunkra hozott kéréséből megértettük, hogy kedvelt fiunkat, a nemes Lajost, elsőszülöttjét még a király életében vagy e világból való elköltözése után Magyarország királyává kell koronázni, hogy elkerüljék a botrányokat és veszélyes helyzeteket, melyek a nevezett elsőszülöttnek Magyarország királyává történő koronázásakor sokszorosan előfordulhatnak. Főképpen pedig ha tisztelendő testvérünk, az esztergomi érsek - mivel mindig az akkori esztergomi érsekre tartozik a magyar királyok megkoronázása -véletlenül más illetéktelent koronázna meg a törvényesen megkoronázandó akadályoztatása esetén, vagy az esztergomi egyház esetleg üresedésben lenne, vagy a mondott érsek beteg lenne vagy távol lenne, elsőszülött fiának, mint a magyar királyságban törvényesen következő utódjának megkoronázását veszedelmes módon el 699 Katona: História eritica VIII. 641. Az oklevél kelte 1330. július 31. L. Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Gyűjteménye 2629. sz. 700 Katona: História eritica IX. 32. Az 1335. július 27-én kelt oklevelet l. Fejér: CD VIII/4. 138-142. Péter bácsi prépost 1335-1342 között a királyi kápolna ispánja, majd 1336-1347 között szerémi püspök volt, Kürt birtok pedig Bács megyében feküdt (l. AMTFI. 226.). 701 Uo. 33. L. Fejér: CD VII1/3. 697-699. 199