Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
kellene halasztani, ezért a nevezett király alázatosan kérte tőlünk, hogy az apostoli szék körültekintő kegyelméből kegyeskedjünk gondoskodni az előrebocsátott dologról. Mi tehát a királynak, elsőszülöttjének, házának és az országnak jólétét, virulását és békéjét hőn áhitjuk az Úrban és atyai érzelmekkel kívánjuk és a nevezett király óhajával egyetértve, neki levelünk tekintélyével olymódon adunk engedélyt, hogy ha a nevezett mostani érsek, vagy aki az elsőszülött megkoronázásakor az lesz, vagy maga a király értesítésére vagy nevében, ha akkor még életben van, vagy elsőszülöttjének magának vagy nevében, ha az ilyen értesítés a király halála után történne, az akkori érsek pedig vagy aki az lesz, olyan helyen lenne, ahol az megfelelően nem mehet végbe vagy visszautasítaná vagy elhalasztaná, hogy a kitűzendő helyre vagy időre a koronázásra kötelessége szerint elmenjen, vagy ha netán más illetéktelent koronázna meg, ugyanúgy az esztergomi egyház üresedése esetén, vagy az érsek betegsége, nyilvánvaló távolléte miatt, akkor a nevezett királynak vagy elsőszülöttjének szabadságában álljon az elsőszülött negkoronázása érdekében hozzátok vagy bármelyitekhez - akit abban az időben leginkább elérnek - fordulni, akik a királyi felség vagy a nemes elsőszülött véleménye szerint az ő, házuk és országuk virulásának és békés állapotának tüzes rajongói vagytok... Kelt Avignonban, augusztus kalendae-jének 2. napján, a 17. évben."702 CCXII. László érsek, akit itt „a királyi ház tüzes rajongójának" neveznek, a következő, 1334. évben Károly királlyal elcserélt bizonyos érseki birtokokat, Keresztelő Szent János ünnepén.703 A király az érsektől megkapta „Rimaszombatot, Bányát, Töréket, Szkálnokot, Cserencsényt, Brezót és Tiszolcot" Hont megyében, „Majmot és Majsát" Gömör megyében, ezeket Tamás erdélyi vajdának adományozta, az érsek pedig megkapta Tamás és testvérei jószágait, úgymint „Gerécet, Tótfalut, Csalánost, mindkét Lugast, Buturfalvát, Szurdokot, Gyümölcsényt, Venécet, Újfalut, Lázárfalvát, Tamanát és Szűcsit" Bács megyében, úgyszintén „Mortovcot és a másik Gerécet" Szerem megyében. Nem kétséges, hogy ez a csere a birtokok fekvése miatt történt, mivel Hont és Gömör megye a kalocsai érsekségtől igen messze esik. Ezen érsek ellen a bátai Szent Mihály monostor apátja részéről fölhozott panaszt az 1335. január 8-án megkoronázott XII. Benedek a következő levélben írta meg az esztergomi érseknek:704 „...hogy a monostort Szent László magyar király alapította, sok faluval, várral és birtokkal látta el... mégis tisztelendő testvérünk, László kalocsai érsek a monostorhoz tartozó Apáti, 702 1333. július 31. 703 Katona: História eritica IX. 44. 1334. június 24. L. Anjoukori Okmánytár. Szerk. Nagy lmre-Tasnádi Nagy Gyula. I-VIl Bp. 1878-1920. 111. 79-81. Az oklevélben felsorolt helységekre l. az ÁMTF, ill. (a Szerem megyei településeknél) Csánki köteteinek vonatkozó részeit (Rimaszombat: 111. 271.; [Rimajbánya: 111. 270.; Törék: 111. 273.; Szkálnok: III. 272.; Cserencsény: III. 267.; Brezó: III. 267; Tiszolc: III. 273.; Majom: II. 524.; Majsa: 11. 524.; Geréc: I. 221.; Tótfalu: I. 242.; Csalános: I. 215.; [Kétjlugas: I. 226.; Buturfalva: I. 215.; Szurdok: I. 239.; GyümöJcsény: I. 221.; Venéce: I. 244.; Újfalu: I. 242.; Lázárfalva: I. 226.; Tamana: I. 239.; Szűcsi: I. 239.; Mortovc: Csánki II. 250.; Geréc: Csánki II. 245.). 704 Uo. 124. L. Fejér: CD VIII/4. 243-245. Az Apáti, Nagyárki, Aranyán, ill. Besenyő néven is emlegetett településre (a mai szerbiai Apatinra) l. AMTFI. 706-707. 200
