Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

Loys bodrogi, Simon szegedi főesperesek, Antal dékán és a többi, Isten egyházában szerencsésen szolgáló kanonokok."574 A pecséten Benedek baldachin alatt ül közönséges széken, gúla alakú csúcsos süvegben, baljában pásztorbotot, jobbjában csukott könyvet tartva. A pecsét alsó részén a főangyal van, lándzsával kezében. Úgy látszik ez volt nemzetsége címere. CLXXIV. Miután Báncsa István, előbb esztergomi érsek, majd bíboros és praenestei püspök Itáliába távozott, az ottani éghajlatot egészségtelennek találta a maga számára, ezért az esztergomi érsekségbe való visszatérésre hajlott. A pápa tehát, hogy óhajának kedvezzen és üresedésben tartsa meg neki ezt a széket, Benedek megerősítését el akarta halasztani. Béla, mitsem tudva erről a szándékról, egy másik, az előzőnél hevesebb levelet küldött neki a következő szavakkal:575

„Nem akarjuk Atyaságod figyelmét bokros teendői közepette sokáig lekötve tartani, íme, röviden és világi emberként, de Isten színe előtt a legőszintébben megmondjuk, hogy, ha meg akarja menteni az esztergomi egyházat, a kalocsait pedig fölmagasztalni és az ország összes egyházairól gondoskodni, az esztergomi egyházra vonatkozó kérelmünket, főtisztelendő Benedek atya, kalocsai érsek, udvari kancellárunk személyét illetően, aki minden derék dologban egyaránt kiváló és tapasztalt férfi és már ismételten esedeztünk érte, a különleges szeretet jelében követnek kérelmezzük, teljes alázattal és szívélyességgel, a ti és a mi fiainkkal, egész országunkkal együtt sürgetve kérjük, kegyeskedjék elfogadni Szentséges Atya, mert a biztosnál is biztosabbnak tartjuk, hogy egyedül csak az ő kiváló gondossága tudja megújítani az esztergomi egyházat lelkiekben és anyagiakban és azután üdvösen kormányozni. Azt is őszintén megmondjuk - Isten a tanúnk rá - és záradékul hozzátesszük, hogy sem mi, sem az esztergomi káptalan, sem országunk nagyjai és többi emberei más valakibe nem egyezünk bele. És ha valaki, akármilyen méltósággal tündöklik is, vagy maga az angyal sugalmazna is mást, ne higgyétek. Hallgassátok meg, Jóságos Atya, annyi esedező óhaját és mentsétek meg az egész magyar egyházat azzal, hogy ilyen nemes tükröt és mintát adtok neki, ezentúl minket és alattvalóinkat kötelezzetek le minden óhajtásotok teljesítésére, tegyetek alázatosabbakká az alázatosaknál. íme, Jóságos Atyánk, egy szívvel, egy hangon, tisztán és őszintén, saját és alattvalóink üdvét szem előtt tartva kiáltunk hozzád a legnagyobb bizalommal. A többit majd követeink, akiket atyai szeretettel bocsássatok el. Kelt Zamaron, október idusának 10. napján." Nagy érték lehetett ez a Benedek érsek, akiért Béla többször is ilyen lángoló és éleshangú kérést intézett a pápához. CLXXV. Béla ennyi kérését Ince még mindig nem teljesítette, mert István bíboros mindaddig ingadozott. Végül felhatalmazta, hogy vagy az esztergomi érsekségbe megy vissza, vagy megtartja a praenestei püspökséget. Mikor pedig vissza akart indulni hazájába, Béla jóindulatába ajánlotta:576

„...egykor hitelt érdemlő emberek közléséből többször fülünkbe jutott tisztelendő testvérünk, a praenestei püspök híre-574 L. Fejér: CD ÍV/2. 157-158. Füzegyre még l. ÁMTFI. 220. 575 Katona: História eritica VI. 180. Az oklevél 1253. október 11-én kelt Komáromban. L. MES I. 411. 576 Uo. 198. L. Potthast 15008. sz.; Theiner Hungária sacra 1. 221. 165