Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
CLXI. Ezen év előtt több királyi oklevél záradékában olvassuk Ugrin kalocsai érseket, pl. 1226-ban, 1228-ban, 1229-ben és 1230-ban.509 Ugyanazon évben Kálmán, András király kisebbik fia egy pert bízott a kalocsai érsek döntésére, melyet a zágrábi püspök és a templomosok Rasecha föld miatt előtte változó hevességgel folytattak. Mivel az oklevelekből nem tűnt ki eléggé világosan, melyik fél javára kell dönteni, Ugrin baráti megegyezéssel oldotta meg az ügyet, melyet így közölt:510 „Ugrin Isten kegyelméből kalocsai érsek... Miután a tisztelendő István atya, Isten kegyelméből zágrábi püspök és az ottani káptalan, mint egyik fél, és a tisztelendő szerzetes férfiak, a magyar és szlavóniai templomos lovagok házának mestere és testvérei, mint másik fél részéről egy Rasecha nevű föld miatt keletkezett pert a jeles Károly [Kálmán] király előtt már hosszasan tárgyalták, végül a felek előttünk megjelenve, bölcs férfiak tanácsára a béke érdekében baráti megegyezés jött létre jelenlétünkben... Hogy tehát a fent említett megegyezés... mindig és örök időre szilárd és állandó legyen, a felek akaratára és kérésére, a megegyezésről szóló ezen oklevelet a mi és káptalanunk pecsétjével erősítettük meg. Kelt Kalocsán, a Szent Pálról nevezett kalocsai nagyobb templomban, mindkét fél előttünk történő jóváhagyásával. A megtestesülés 1230. évében, május havában." Most a kalocsai nagytemplom Szűz Mária mennybemenetelének, a bácsi pedig Szent Pál tiszteletének van szentelve. Úgy tűnik, hogy a kalocsai káptalan ércpecsétje is 1338-ból, melynek mintáját Péterfy mutatja be,511 inkább Szent Pált, mint Szent Pétert tünteti föl. Mivel Kálmán király ebben az időben Dalmáciát, Horvátországot és Szlavóniát kormányozta, ugyanazon templomosok vele is pereskedtek bizonyos javakról. A pápa megint csak Ugrint tette meg bírónak ebben az ügyben, aki rávette Kálmánt az elvett javak visszaállítására, amint ő maga igazolja e tárgyban készült terjedelmes oklevelében:512 „...Kálmán, Isten kegyelméből az oroszok királya, Szlavónia hercege... mivel másrészről ugyanazon testvérek e tárgyban apostoli hatalomból eredő végrehajtó levéllel rendelkeznek, melyek tisztelendő Ugrinhoz, Isten kegyelméből kalocsai érsekhez, tisztelendő B. [Bertalan] pécsi és tisztelendő I. [István] zágrábi püspökökhöz szólnak, akik minket a fenti elvett birtokok visszaállítására polémia területi kiterjedésével és ebből következően joghatósági igényeivel kapcsolatban. A kutatásban ezért számosan úgy vélik, hogy Ugrin valójában nem is önálló egyházmegyét, hanem segédpüspöki rezidenciát vagy a német egyházszervezetből ismert sajátpüspökséget (Eigenbistum) alapított Kőben. Az egyházmegye jogutóda a boszniai püspökséggel (l. a 496. jegyzetet) egyesítve (1773) a mai napig létezik, területe viszont újabban megoszlik Horvátország és Szerbia között. Minderre l. Gasic: В revis conspectus 41-80.; Györffy: Szávaszentdemeter 94-95.; Gyetvai: Egyházi szervezés 54-69.; Koszta László: Szerémipüspökség. In: KMTL 642. 509 Katona: História eritica V. 492., 523., 527., 550., 566., 567. L. Reg. Arp. 440-443., 451., 456., 461-462. sz. 1226-ban hiteles oklevél nem tünteti fel méltóságsorában a kalocsai érseket, a Katona által első helyen idézett diploma hamis (l. Reg. Arp. 401. sz.). 510 Uo. 571. L. Smiciklas III. 331-332. Kálmán (f 1241) II. András király ifjabb fia, halicsi király (1214-1219, 1219-1221), majd 1226-tól haláláig szlavón herceg, bátyja, a későbbi IV. Béla király politikájának támogatója volt. Személyére l. Almási Tibor: Kálmán 2. In: KMTL 316. 511 Péterfy II. 334. 512 Gergely regisztrumából, az 5. év 94. levele. A pápai levélbe belefoglalt Kálmán-féle oklevelet l. Potthast 8762. sz.; Smiciklas III. 340-343. 153
