Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
mondják, hogy Sebestyént az esztergomi érsekség élére állította,414 Mórt a pécsi püspökségre emelte,415 Szent Gellértnek átadta a csanádi püspökséget, 416 sőt Szent László a cseh Duhot küldte a zágrábi egyházmegye főpásztorának.417 Miután Ince helytelenül megadta Imre királynak a főpapok megválasztásának jogát,418 ez pedig, nehogy akadály merüljön föl fiának, Lászlónak megkoronázásában, úgy látszik, elsőként hagyta a kanonokokra az érsek választásának és kérelmezésének jogát. Ez előtt egyetlenegy sem, azután két évszázadon át nem volt több példa a választásra és kérelmezésre. Werbőczy azt mondja,419 hogy Zsigmond király a konstanzi zsinaton szerezte meg Magyarország királyainak a főkegyúri jogot. Valóban, királyaink attól kezdve folyamatosan éltek ezzel a joggal. Ha igaz volna, amit az esztergomi érsek tartománybeli püspökei föntebb mondtak, ti. hogy a kereszténység megalapításától kezdve a szuffraganeusok a kanonokokkal együtt választották az érsekeket, akkor már Imre király előtt létezett volna ez a jog. De a fönt említett példák megcáfolják ezt, és a kanonokok követei elmésen mondták: „...az, amit a püspökök előterjesztettek, teljes egészében hamis."420 22. BERTOLD 1205-től CXXXVII. iután Ince jóváhagyáséval János átkerült az esztergomi érsekségbe, András az áthelyezéssel megüresedett kalocsai egyház élére sógorát, Bertoldot akarta állítani. Ez Meránia hercegének fia, András feleségének, Gertrúdnak édestestvére volt, akiről 414 Pray: Sacra dextera 137. L. SRHII. 415. 415 G. Pray: Dissertationes historico-critcae de sanclis Salamoné rege et Emerico duce Hungáriáé. Pozsony 1774.91.1. uo. 453. 416 Szent Gellért élete XI. fejezet. L. uo. 493. 417 Kercselich: História ecclesiae Zagrabiensis 1. L . Árpád-kori oklevelek 49-50. 418 Katona: História eritica IV. 719. L. Potthast 2282. sz.; Theiner: Monumenta Slavorum I. 34. Az 1204. szeptember 15-én kelt oklevél nem a magyar uralkodó főpapkinevezési jogával foglalkozik. 419 Werbőczy: Hármaskönyv I. rész 11. cím 5. §. A főpapi székek betöltésére a középkori Magyarországon összefoglalóan l. Eckhart Ferenc; Magyar alkotmány- és jogtörténet. Millenniumi magyar történelem. Historikusok. Bp. 2000. 134-140.; Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp. 1966. 33—56. és A Szentszék és Magyarország (l. a rövidítésjegyzéket) tanulmánykötet vonatkozó írásait. 420 János érsek magyar származású volt (s nem az Andechs-Meráni német dinasztia tagja). 1198-1202 között a csanádi egyházmegye püspöke, majd 1202-1205 között kalocsai érsek volt. Esztergomi érseki tisztét haláláig (1222) viselte, s meghatározó figurája volt 11. András király ellenzékének. Személyére még l. F. Knauz: in: MES I. 178-179.; Nogáll László: I. János esztergomi érsek (1205-1223). In: Magyar Sión 6 (1892) 8-31.; Juhász: Csanádi püspökség (1030-1242) 123-132.; Udvardy: Kalocsai érsekek 91-103.; Almási Tibor: János 1. In: KMTL 300. Ж 128
