Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

ugyanott Martiriusról nem olvastam semmit, de másutt már gyakran bemutattam, hogy az érsekeket püspököknek címezik, de fordítva nem.350 18. III. PÁL 1188-tól CIX. /2 ^^rnbár ez a Pál Pray „Hierarchia"-jában is, meg Horváth „A kalocsai érsekek születésé"-ben is Péter után következik, mi mégis úgy véljük, hogy az utódlás sorrendjét meg kell fordítani és Pált Péter elé kell tenni azért, mert Pál nevét III. Béla 1188. évi oklevelében kétszer olvassuk az aláírások között. Először, amikor a király III. Istvánnak a Szent Kozma és Dámján szerzetesház részére adott kiváltságát megerősíti a következő záradékkal:351 „Kelt pedig ez Esztergomnál... Pál kalocsai választott jelenlétében... 1188. nonae-ja előtti napon."352

Majd amikor ugyancsak Béla az esztergomi adó egy részét az ottani kanonokoknak adja a következő záradékkal:353

„Urunk megtestesülésének 1188. évében, mikor Jób volt az esztergomi érsek, Pál a kalocsai választott ...". Ebben az időben pedig Péter még nem volt kalocsai érsek, amint mindjárt kiderül.354 350 István kalocsai érseki működésének kérdése máig tisztázatlan. Udvardy József (Kalocsai érsekek 71-73.) András elődjének tekinti, s a róla szóló egyetlen adatot, a Pozsonyi Évkönyv idézett, más vonatkozásban is hibás datálású tudósítását 1187-ről 1176-ra helyesbíti. Az érsek Udvardy szerint az í 163-ban szereplő István kancellárral, titeli királynéi káplánnal lehet azonos (l. Reg. Arp. 103. sz., kétes hitelű oklevél). Makk Ferenc az Annales Posonienses adatának elemzése során úgy véli (III. Béla és Bizánc. In: Századok 116 [1982] 44. 76. jz.), hogy ott a dátumtévesztés mellett még névelírás is történt, s István helyett Andrást kell értenünk. így az adat András érseknek az 1170-es években bekövetkező hivatalvesztésére vonatkozhat, miként egy, a soha nem létező Kozma érsek (erre l. a 332. jegyzetet) neve alatt hagyományozódó levél tudósítása is, amelyben a kalocsai érsek jövedelmeitől való megfosztásáról olvashatunk (l. Gombos 2272.). Ha tényleg létezett István kalocsai érsek, akkor az minden bizonnyal András rövid ideig hivatalban lévő elődje lehetett. 351 Katona: História eritica IV. 330. L. Reg. Arp. 147. sz. 352 Május 6. 353 Katona: História eritica IV. 332. L. Reg. Arp. 148. sz. Az oklevél hamis. 354 Pál érsek korábban az udvari írásbeliségben játszott fontos szerepet, valószínűleg már 1177-től, mint királyi jegyző (l. Reg. Arp. 128. sz.), majd mint udvari kancellár. Ez időben az egyházi hierarchiában a fehérvári préposti tisztséget töltötte be. II81-ben már mint erdélyi püspök fogalmaz (vagy csak pecsétel meg) egy oklevelet (l. Reg. Arp. 130. sz.). Kalocsai választott érsekként a Katona által idézett kútfőkben szerepel (még l. a 333. jegyzetet, ez az oklevél a Reg. Arp. datálásával szemben inkább az 1180-as évek végére helyezhető). Személyét - mint III. Béla királyunk egyetlen P. betűvel kezdődő nevű nótáriusáét - már többen (legutoljára Szovák Kornél) megkísérelték a rejtélyes gestaszerzővel, Anonymusszal (P. mesterrel) azonosítani. Személyére még l. Temesváry: Erdély püspökei 10-11.; Kubinyi: Királyi kancellária 61-63.; K. Szovák: „ Wer war der anonyme Notar?" (Zur Bestimmung des Verfassers der Gesta Hungarorum). In: Ungarn-Jahrbuch 19 (1991) 1-16.; Udvardy: Kalocsai érsekek 77-78. 108