Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
19.1. PÉTER 1190-től CX. ^zt a Pétert, bár magyar származású volt, a spalatóiak 1185-ben nyílt szavazással érsekükké választották. Tamás föesperes így beszél erről:355 „Miután a spalatóiak visszatértek a magyar uralomhoz, választás történt egy bizonyos magyar Pétert, Chitilen fiát illetően, aki nemes nemzetségből származott. Miután a felszentelést elnyerte, főpapságának első évében egybehívta összes tartománybeli püspökeit, továbbá az apátokat, egyházának minden tisztségviselőjét az egész klérussal együtt és zsinatot tartott... Ezen a zsinaton sok üdvös dolgot határoztak el. Megszabták minden egyes püspökség egyházmegyéjének határait. Mivel Corbavia a spalatói egyház plébániája volt, magához akarta azt láncolni, hogy ott püspökséget alapítson, mely a spalatói érseknek legyen alávetve. Ez meg is történt." így Péter, aki miatt a spalatóiaknak sohasem kell bánkódniuk, nem habozott az érseki asztal jövedelmét csökkenteni, hogy Corbaviában új püspöki székhelyet emeljen. Ennek a városnak már a nyomai sincsenek meg, a püspökséget innen 1460-ban Modrusba helyezték át, majd amikor a török ezt a várost is földúlta, az egyházmegye gondozását a zenggi püspökre bízták 1600-ban. Erről pedig - aki a sajátjával már egyesített modrusi egyházat kormányozza - köztudomású, hogy a kalocsai érsek szuffraganeusa. CXI. Miután III. Orbán a spalatói zsinat üdvös rendelkezéseit jóváhagyta, egy másik, Péter érsekhez intézett levelében jogot ad neki arra, hogy „egész Magyarország területén keresztet vitethessen maga előtt." Farlati helyesen mutat rá,356 hogy „ezt nem úgy kell érteni, mintha a pápa ezt a jogot magára az esztergomi vagy kalocsai érseki provinciára is kiterjeszteni és továbbvinni akarta volna, hanem a Magyarország szón a spalatói tartományt kell érteni", amely akkor a magyar királynak volt alávetve. Ez a Péter egyháza jogainak megtartásában egyike volt a legbuzgóbbaknak. Saját kanonokjaival is voltak viszályai, ezért visszatért Magyarországra, ahol a kalocsai érseki székbe helyezték. Ezt ugyancsak Tamás föesperes tanúsítja:357 „Péter érsek a főpapi szigor mértékét kissé túllépve kezdett kanonokjaival bánni. Egynémely jogukat meg akarta szüntetni, ami miatt mindkét párt, eléggé elkeseredve, a római kúriához fordult... Mindkét fél keresetének megvitatása után visszaállították köztük a békét és befejezték az ügyet... Nemsokára Péter érsek, nem tudom, mi okból, Magyarországra távozott és ott a kalocsai egyház püspöki tisztségére helyezték át. Két évig állt a spalatói egyház élén." CXII. Tehát Tamásnak ez a tanúsága vezette Prayt és Horváthot arra a nézetre, hogy Pétert Pál elé tegyék, akiről láttuk, hogy 1188-ban kalocsai érsek volt. Azt 355 História Salonitana 23. fejezet. L. Racki: História Salonitana 76. Az 1185. évi spalatói zsinatra l. Waldmüller: Synoden 154-157. 356 Farlati: Illyricum sacrum III. 221. 357 História Salonitana 23. fejezet. L. Racki: História Salonitana 77. 109
