Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

hogy Kozma vagy Pál végezte-e el ezt a feladatot. Közelebb áll az igazsághoz, hogy Pál volt, miután láttuk, hogy ő a rákövetkező évben már kalocsai érsek volt.338 16.1. ANDRÁS 1176-tól CVI. ndrást Horváth mellőzi, Pray 1179-re helyezi, pedig már három évvel korábban kormányozta a kalocsai egyházat. Kitűnik ez abból az iratból, melyet Walter albanói püspök küldött Győrből III. Sándornak. Ez küldte ugyanis ki őt Adalbert salzburgi érsek ügyének megvizsgálására, akit Frigyes császár menesztett hivatalából. Németországba nem mert menni, Győrben vitatta meg ezt az ügyet és Adalbertet felmentette.339 „Mindezen dolgokban - mondja - velünk volt András úr, kalocsai püspök és Mikulin győri választott püspök." Bár a levélben nincs semmi időmegjelölés, hogy a dolog 1176-ban történt, bizonyítja a reichersbergi évkönyvíró:340

„A salzburgi érsek a pápa úr követének hívására augusztus kalendae-ján Magyarországra érkezett a salzburgi püspökség igen sok főpapjával." Ugyancsak erről az évről Kercselich hoz bizonyítékot Rittertől:341

„...Walter albanói püspök, a Németországra és Magyarországra küldött követ alatt... 1176-ban... András kalocsai püspök jelenlétében... a zágrábi egyházmegye határairól is folyt tárgyalás Győrben." Hogy pedig itt Andrást kalocsai püspöknek mondja, ez az ő érseki méltóságának oly keveset árt, mint a salzburgi érseknek, mikor Salzburgot püspökségnek nevezi, amely igazán érsekség volt. Már másutt is láttuk, hogy a püspököt az érsekkel gyakran összekeverik. Sándor pápa is püspöknek nevezi a spalatói érseket.342 VII. Kelemen Tomori Pált úgyszintén kalocsai püspöknek mondja.343 Pedig ezek kétségkívül érsekek voltak. CVII. Hogy András érsek volt, az biztos a III. lateráni zsinat alapján, amelynek aláírójaként így olvasható 1179-ben:344 „Magyarországról András bácsi érsek." Itt kétségkívül „bácsi"-t kell érteni, mivel Ungriából, azaz Magyarországról, az esztergomi és bácsi érseken kívül egyetlen más érsek sem szerepelhetett az aláírók között. Mivel pedig föntebb kalocsainak nevezve láttuk, s tudjuk, hogy Mikó is úgy tett, hogy hol a 338 Katona téved: Pál később, az 1180-as években volt kalocsai érsek. Chemina érsek utóda a szerzőnél András után szereplő István lehetett. A kérdésre l. Udvardy: Kalocsai érsekek 70. 24. jz., 71. 339 Katona: História eritica IV. 250. L. Fejér: CD 11. 192-193. 340 Az 1176. évnél. L. Gombos 1487. 341 Kercselich: História ecclesiae Zagrabiensis 34. 342 Farlati: Illyricum sacrum III. 212. 343 Katona: História eritica XIX. 430., 434. 344 N. Coleti: Sacrosancta concilia... I-XXIII. Velence 1728-1733. XIII. 416. oszlop. András zsinati szerepléséről még l. J. D. Mansi: Sacrorum conciliorum nova et amplissima collectio. I-XXX1. Firenze-Velence 1759-1798. XXII. 217., 468.; ahol „Bahasnensis", Hl. „Bahasinensis" formában szerepel székhelymegjelölése. *A 106