Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
zágrábi püspökség kezdete nem tolható ki arra az időre, mikor Szent László Magyarországhoz csatolta Horvátországot. Mert Felicián tanúsága szerint biztos, hogy Szent László Acha életében alapította a zágrábi püspökséget, és Acha halála után csatolták Horvátországot Magyarországhoz. Hogy nehogy valaki arra gondoljon, hogy Szent László országának határain kívül alapított püspökséget, megpróbáltam kimutatni, hogy Zágráb magyar joghatóság alatt állt, mielőtt Szent László Horvátországot meghódoltatta. Fáradságosan összeszedtem és föltártam a bizonyítékokat és az egész dolgot ezzel a következtetéssel zártam: Ha valaki bebizonyítja, hogy Zágráb Szent László előtt nem volt magyar joghatóság alatt, másrészt, hogy Acha érsek Szent László horvátországi hódításáig élt, én is könnyűszerrel bele fogok egyezni, hogy Szent László csak Horvátország meghódítása után, és nem előbb állította föl a zágrábi püspökséget. Az igazságra való törekvésemet Koller is követendőnek tartotta, jóllehet azelőtt úgy vélekedett, hogy a zágrábi püspökséget nem később, mint 1091-ben alapították.296 Hozzám intézett már említett levelében azonban 1093-ra igazítja annak születését. Továbbá azelőtt azon a nézeten volt, hogy Acha 1089-1091 között kormányozta az esztergomi egyházat, levelében viszont azt írja, hogy 1093-ban István volt az esztergomi érsek az 1093. évi oklevél szerint. Acha ennek nem elődje volt, hanem valószínűleg még ugyanazon évben utóda lett, és erre az időre esik a bácsi érsekség és a zágrábi püspökség alapítása. Acha 1093 előtti érsekségéről ugyanis semmiféle levéltári adatunk nincs. A nehézséget így kiküszöbölve ahogy ő, úgy én is szívesen helytállóbbra változtatom nézetemet a zágrábi püspökség alapítási évét illetően.297 XCII. Fábián a zágrábi püspökség alapítása előtt bácsi érsek volt. Világosan mutatják ezt Felicián esztergomi érsek sorai, amelyekben tanúsítja, hogy a zágrábi püspökséget Szent László alapította298 : „...mikor az esztergomi főegyházat Acha kormányozta és Fábián volt a bácsi érsek." Fábián pedig 1093 húsvét ünnepe előtt még nem volt bácsi érsek, ez világos Szent László okleveléből, mellyel a kalocsai és pécsi püspökségek között a szerémi határok miatt keletkezett pert megszüntette299 „1093-ban, föltámadás vasárnapján". Itt Fábián a püspökök közt szerepel és nem ő, hanem Dezső kalocsai érsek joghatósága alá tartozott a szerémi terület. Valamivel későbben tehát először a bácsi érsekség, azután a zágrábi püspökség kelt életre, de mindkettő még Szent László király 1095. július 29-én történt kegyes halála előtt. Innen van, hogy Fábián bácsi érseki mivoltának kezdetét 1093 és 1095 között kell megállapítanunk. Szent László oklevelében, melyet a veszprémi püspökség javára 1082. május 1-én adott ki „Fábián mester alkancellár"-ról van szó.300 Szent Imre életrajzírója szerint kancellár volt: 301 „Összegyűlvén a papság és a nép, Fábián kancellár és ugyanazon egyház kormányzója összetörte a pápa pecsétjét, melyet az a férfi sokáig épségben viselt." Fábián tehát 296 Kollerl. 163. 297 A zágrábi püspökség alapítási idejére l. a 11. jegyzetet. 298 Katona: História eritica II. 484. L. Árpád-kori oklevelek 49. 299 Uo. 626. L. DHA 290. Az oklevél nem hiteles. 300 Uo. 429. L. DHA 240. Az oklevél részeiben hamis. 301 Uo.A15.LSRH II. 459. 96
