Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

először a fehérvári egyház kormányzója, ill. prépostja volt, majd ismeretlen székhelyű püspök lett, végül bácsi érsek. Pray ezzel a címmel jelöli őt a 1103. évnél, de én erre vonatkozólag eddig semmi bizonyító iratot nem találtam.302 2. GERGELY хеш. '-Gergely érsekségét Pray az 1114., 1119., 1120., 1124. éveknél jelzi. Az elsőket valószínűleg részben a Szörényi-, részben a Schmitth-féle jegyzékből vette. Föntebb már megállapítottuk, milyen megbízhatók ezek. Mindenesetre II. István király okleveleiben Gergelyt az 1124. évnél püspöknek is, bácsi érseknek is találom. Ami - úgy látszik - azt jelenti, hogy ezen év valamelyik részében ismeretlen székhelyű püspök volt, azután érsekké lépett elő. Ezt még határozottabban lehetne állítani, ha az oklevélen, melyben István király a Garam melléki kolostor kiváltságait megerősíti, a hónap és a nap is fel lett volna tüntetve. De csak az 1124. év olvasható rajta:303 „Marcell úr, esztergomi érsek, Gergely, Gerváz, Felicián, Nana, Ambrus, Simon, Valter, Francika püspökök jelenlétében." Ha ez az oklevél július hó előtt kelt, akkor megfelelő magyarázatot lehet adni arra, hogy Gergely itt miért szerepel a püspökök között, amikor Istvánnak egy másik oklevelében, melyben 1124 július havi kelettel megerősíti Kálmán királynak a spalatóiaknak és trauiaknak adott kiváltságokat, már mint „bácsi érsek" szerepel.304 Kettő között lehet választani: Ha ezen év és hónap előtt sehol sem olvashatjuk nevét érsekként, hanem csak az újabb írók gyanújából jutott neki ez a cím, akkor 1124 július hónapja előtt csak püspök volt és azután léptették elő érseknek. Ha azonban más, általam nem látott okmányokban már bácsi érsekként szerepel, a másoló írnokok hibájából került a régebbi királyi oklevelekben a püspökök közé.305 302 Fábián - miután bizonyos, hogy ő tulajdonképpen a székhelyváltozáson átesett kalocsai egyház főpásztora volt - Dezső érsek közvetlen utódának minősíthető az 1090-es években. Az is valószínű, hogy a bácsi székhely létesítése éppen az ő működése alatt következett be, hiszen őt említik először ezzel a titulussal. A forrásokból kiderül, hogy korábban Szent László király udvarában tevékenykedhetett, mint a királyi írószerv vezetője, de (al)kancellári címe anakronizmusnak minősíthető a XI. század végén. Katona még nem ismert egy további forrást, amely Fábiánt érsekként említi. Ez Dávid herceg oklevele 1090 tájáról (l. DHA 265.). Az érsek személyére még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 40-45. 303 Katona: História eritica III. 399. L. DHA 419. Az oklevél XIII. századi hamisítvány, de tanúnévsora hiteles eredetire mehet vissza. 304 L. DHA 416. 305 Gergely érsekre még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 56. 97