Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

fölsorolja - forrás megjelölése nélkül - Magyarország főpásztorait,288 akik 1119-ben a „szent állam gondját viselték", s köztük megint olvasható a „kalocsai Tulbert". Ennélfogva, ha Pray ezekből a bizonytalan patakocskákból, melyekről tudjuk, hogy nem mindig iszap nélkül folynak, merítette a püspökség amaz éveit, azért függőben tartjuk beleegyezésünket addig, míg biztosabbat tudunk, nehogy erőszakot tegyünk az igazságon. LXXXVIII. Biztosabb tanúnk is van arra, hogy Tulbert nemcsak 1119-ig, hanem 1129-ig élt, ha föltesszük, hogy Tulbert és Fulbert azonosak, ami igen valószínű. Thuróczy ugyanis világosan említi ezt, amikor az 1129-ben elhalálozott Almos holttestét Görögországból Magyarországra visszaszállították:289 „Halála után testét a király parancsára Fulbert püspök visszahozta." Igaz, hogy nincs kiírva ennek a püspöknek a székhelye, de abban az időben ritkábban voltak áthelyezések és székhelyváltoztatások. Aligha vonhatjuk kétségbe, hogy kalocsai volt. Részt vehetett tehát a Lőrinc-féle zsinaton, mely Péterfy szerint 1111 után, Pray szerint ugyanazon évben ülésezett és ekkor már kalocsai püspök volt. De akármelyik évben tartották is ezt a zsinatot, a mi nézetünk ellen, hogy ti. Szent László volt a bácsi érsekség alapítója, már a címében is nagy nehézséget jelent. Péterfy ezt írja:290 „Kezdődnek Lőrinc érsek úr, esztergomi metropolita és tíz szuffraganeusának a zsinati döntvényekről szóló fejezetei." Ha pedig az esztergomi érseknek tíz tartománybeli püspöke volt, a bácsi érsekség még nem létezhetett, mert neki egy szuffraganeusa sem maradt volna. LXXXIX. Az ezen címzésből támadt nehézséget a következőképpen veszi bonckés alá:291

„A cikkelyek címe... a mi íróinknál nem kis aggodalmat keltett, mert mit akarnak jelenteni e szavak: »és tíz szuffraganeusa?« Valóban volt-e Lőrinc esztergomi érseknek abban az időpontban tíz tartománybeli püspöke... Vagy pedig azokat a püspököket csak azért nevezték az érsek szuffraganeusainak, mert szavazati joguk volt? Vagy azért mondják úgy, hogy a zsinaton az érsek mellett ült tíz tartománybeli püspöke, mert a nagyobb és tekintélyesebb részük az érsek alávetettje volt és ettől kapták a többi püspökök is a tartománybeli elnevezést? Vagy valóban szünetelt akkor a bácsi érsekség, s Magyarország csak egy érseket tisztelhetett? A jeles Péterfy atya különböző írók különböző véleményeit elsorolja az ő »Sacra concilia« című művében. Én nem érek rá időzni ennél a pernél, mely esetleg a kiadó járatlanságából származott, aki a saját elgondolásából tette hozzá a »tíz« szócskát." A gyanút elindító „tíz" szócska önkényesen történt betoldását hihetőbbé teszi az ősi hártyakódex, mely a Lőrinc-féle zsinat kánonjait tartalmazza. Ez a kódex a pozsonyi társaskáptalan könyvtárában van, s a 62. számmal jelölik. Koller szorgosan át is kutatta és nem találta rajta a fenti címzést, amit ő maga 288 Uo. 58. 289 Krónika II. rész 63. fejezet. L. Thurocz: Chronica 127. Almos holttestéi valójában 1137-ben hozták haza Konstantinápolyból. 290 Péterfy I. 55. L. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: a törvények szövege). Bp. 1904. 197. 2. jegyzet. 291 Schmitth: Episcopi Agrienses I. 37. 94