Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
a pápa beleegyezésével a már többször említett Asztrik kalocsai püspököt állította helyébe. Három év elmúltával Sebestyén Isten irgalmából visszanyerte szemevilágát. Apostoli tanácsra újból visszahelyezték székébe, Asztrik pedig visszatért saját egyházmegyéjébe, Kalocsára, érseki palásttal", sőt a kitüntető érsek címet is megtartotta, de nem az esztergomiét, hanem a kalocsaiét. Ezért helyesen jegyzi meg Du Fresne:236 „Néha magukat a püspököket is nevezik érsekeknek, akiknek valamely kiváltság alapján a pápák megengedték az érseki palást viselését... de ezeknek egyetlen püspök fölött sem volt joghatóságuk, csak a palást méltóságával és az érseki címmel voltak följebb a többieknél." Ugyanezen szerző a „pallium" címszónál megjegyzi,237 hogy ezt a kiváltságot egyes püspököknek engedélyezték a pápák, „ami némelyiknél személyhez kötött volt, vagyis csak az élethossziglan szólt, másoknál valóságos, azaz az ő egyházának volt engedélyezve..." „A pallium viselésének ez a kiváltsága adatott meg néhány Le Mans-i püspöknek, akik ezért érsekeknek írták magukat."238 LXXII. Nem állítjuk tehát, hogy rendkívüli dolgot engedélyeztek Asztriknak, amikor a palást használatán kívül az érseki címet is megadták neki. Thommasin helyesen adja elő ennek a kiváltságnak az alkalmi okát, de tévesen következteti ebből a kalocsai egyház érsekségre emelésének eredetét:239 „Mivel Sebestyén, akit elsőnek szenteltek esztergomi érsekké, egyidőre elvesztette szemevilágát, a pápa rendelkezésére a kalocsai püspököt kapta utódjául, ugyancsak az ő rendelkezésére állították vissza régi helyére, mikor három év múlva megszüntetve a vakságát okozó betegséget visszanyerte látását, a kalocsai püspök pedig visszatért előbbi egyházába az érseki palásttal együtt, mellyel kitüntették. Nem nehéz ebből gyanítani, miszerint ez alkalommal történt, hogy a kalocsai egyház érsekségre emelkedett." Pedig bizony ez rossz gyanú! Kitűnik abból, hogy a királyi oklevelekben egészen 1135-ig Asztrik utódait nem érsekeknek, hanem csak kalocsai püspököknek nevezik. Asztrik vagy Anasztáz az érseki címet használta az 1007. évi frankfurti zsinaton, ahol a bambergi püspökség felállításához a következő szavakkal adta beleegyezését:240 „Anasztáz, a magyarok érseke, jelen voltam és aláírtam." Bár pontosan el nem dönthető, de ez előtt egy évvel vakult meg Sebestyén esztergomi érsek. Mert Anasztáz vagy Asztrik nem kapta meg a baleset előtt Rómából a palástot, ami viszont aláírása szerint abban az évben már birtokában volt. Hogy azonban ebben az évben már megszünt-e az esztergomi egyházmegyét kormányozni és így Sebestyén már visszanyerte-e szemevilágát, az bizonytalan. Ugyanis az aláírásban csak „a magyarok érsekének" nevezi magát és az „esztergomi" vagy „kalocsai" megjelöléstől tartózkodik. Ezzel kétségessé tette, hogy vajon ezen a gyűlésen mint esztergomi kormányzó vagy mint kalocsai főpásztor vett-e részt? 236 С Du Fresne Dominus Du Cange: Glossarium mediae et infimae Latinitatis. Paris 1678.1. 614. oszlop. 237 Uo. V. 70. oszlop. 238 Mabillon: Annales III. 112. 239 L. Thomassinus: Vêtus et nova ecclesiae disciplina circa bénéficia et beneficiarios... I—III. Párizs 1688. I. kötet I. könyv I. fejezet 45. 6. jegyzet. 240 J. Hardouin: Acta conciliorum et epistolae decretales ac constitutiones summorum pontificum... I-XI. Párizs \1\A-\1\5.11\.L.DHA43. 82
