Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
Benedek atya nevű kolostort építette." E két bizonyíték mutatja, hogy Asztrik a vashegyi, nem a pannonhalmi monostor első apátja volt. Szent István csak az 1001. évi iratban nevezi Anasztázt apátnak, jóllehet Hartvik is, II. Szilveszter is már 1000-ben püspöknek nevezi Asztrikot. Miután Hartvik Asztrikot vashegyi apátnak nevezte, hozzáteszi, hogy püspöki méltóságra emelték és az apostoli székhez küldték. Ezek után nincs semmi kétség, hogy ez az Asztrik nem pannonhalmi, hanem vashegyi apátból lett kalocsai püspök és római követ. LXX. Hartvik hűségesen leírta, hogy milyen szerencsésen végezte el Asztrik Rómában - ahol bencés szerzetes volt - a Szent Istvántól rábízott küldetést. Előtte leírja a lengyel követséget, melyet hasonló céllal Micislav, helyesebben Boleszláv küldött oda. Az egyház élén akkor II. Szilveszter római pápa állt, akit 999. április 2-án választottak meg és már sóvárogva várta Asztrik érkezését, mert az érkezése előtti napon az angyal éjszakai látomásban figyelmeztette, hogy a lengyel hercegnek szánt koronát a másnap érkező magyar követnek küldje. Hartvik szerint:234 „Tehát a látomásnak megfelelően, a következő napon előre meghatározott órában, Asztrik püspök a pápához érkezett; a rábízott tisztet okosan elintézve, elsorolta a szent fejedelem tetteit és rögtön kérte a Szentszéktől a jelvényeket... A római pápa nagyon örült a hallottaknak és a kérelemnek megfelelően mindent jóságosan engedélyezett... Miután mindent kieszközölt, amit kért, Asztrik püspök örvendezve tért vissza hazájába." Mivel a Szent Istvánnak adott jelentés „tisztelendő kalocsai püspök"-nek nevezi, nyilvánvaló, hogy Rómában nemcsak megerősítették tisztségében, hanem föl is szentelték. Mivel Kalocsa püspöke ekkora ügyet sikerrel elintézett, Mária Terézia a kalocsai kanonokoknak toulouse-i kereszt viselésének jogát engedélyezte a következő felirattal: „A Szentkorona meghozatalának emlékéül, a felségek alatt (II. József és Mária Terézia) megújítva 1779." Előoldala Asztrikot ábrázolja, amint a meghozott koronával Szent István király trónja előtt áll. Az utóbbi években a kritikusok kezdték kétségbevonni, hogy a korona, melyet a magyarok még most is különös tisztelettel vesznek körül, azonos azzal, melyet Asztrik hozott. Remélem, hogy azok, akik ebben az ügyben megjelent két értekezésemet - egyik latin, a másik magyar nyelvű - előítéletektől mentesen elolvasták, félretesznek minden kétséget, sok mással együtt. LXXI. Szilveszter és Hartvik bizonyítékaiból láttuk, hogy a kalocsai székhely megszületésekor csak a püspökség kiváltságával ékeskedett. Mivel azonban Asztrik közben a kalocsai érsek címét is elnyerte, hogy ez hogyan történt, szintén Hartviktól tudjuk:235 „A Szent Márton monostorban volt egy Sebestyén nevű szerzetes... Ezt a tiszteletreméltó király csodálatos módon megkedvelte... Életében szerzett érdemeiért méltónak tartotta a főpapi tisztségre s ezért az esztergomi érsekség élére állította. És mivelhogy az Isten megcsapkodja minden fiát, akit kedvébe fogadott, a nevezett Sebestyént, türelmének kipróbálása végett, egy időre megfosztotta szemevilágától. Nehogy azonban a hitben fiatal nyáj a pásztor vezetése nélkül eltérjen a helyes iránytól, 234 Pray: Sacra dextera 132. L. SRHII. 413-414. 235 Uo. 137. II. fejezet. L. uo. 416-417. 81
