Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

vényjavaslatába belefoglalták a testület látrehozását is, de megvalósulása az 1848. áprilisi törvényekig nem történt meg. III. 3.1.3 A szavazótestület Az 1781-ben létrehozott testület, amint láttuk, lépcsőként szolgált a külsőtanácsok megalakításához. A szavazótestületek a külsőtanácsok megalakulásával megszűntek, holott a feladatukat a külsőtanácsok nem vették át. 1781-ben azért hozták létre a választók testületét, mert a bíróválasztásokon egyre kevesebben jelentek meg, s a kerület biztosítani kívánta a tisztújítás zavartalan lefolyását. A bíró választás jogát a kiváltságlevél minden lakosnak megadta, ezért ha a lakosok személyesen nem vettek részt a szavazásban, az általuk e célra kijelölt képviselőik gyakorolhatták a választás jogát. A külsőtanácsokat viszont nem ilyen céllal hozták létre, tehát jogilag nem vehették át a convocatus szerepét a szavazásoknál. Tény az is, hogy a választók testületének fennállása idején sem szűnt meg a lakosok szavazati joga, ha nem is éltek azzal. Amikor a külsőtanácsok megalakultak, azok, bár jogtalanul, átmenetileg a szavazótestület feladatait is ellátták, s a választók testületének újjáalakítását elmellőzték. Ezért 1823-ban a közgyűlés ismét elrendelte a ,,voksoló testek" létrehozását. Ekkor már a Jászkunság legtöbb helységében a teljes népességhez viszonyítva aránytalanul kevés volt a redemptusok száma.

254 A nádori főkapitány ezért megkísérelte a kiváltságokat a lakosok más rétegeire is kiterjeszteni, és a szavazati jogot a privilégium eredeti értelmezése szerint érvényesíteni. Utasítására a szavazó testületek társadalmi összetételét oly módon szabták meg, hogy abban évenként és tizedenként mindenféle sorsú lakosok helyet kapjanak, úgy: hogy a belső- és a külsőtanácson kívül, 60-100 fő választói megbízott legyen. A testület többsége a birtokosok és a mesteremberek közül, egytized részük az irredemptusok közül kerüljön ki. Az 1823-ban létrehozott szavazótestületek ismét nem lettek hosszú életűek. A választások módjával s az 1823-as határozat teljesítésével kapcsolatban végzett felmérés minden kerületben az új választási módszerrel szembeni ellenszenvet mutatott ki. A kiskun kerületbeliek javasolták, hogy maradjanak meg a „voksoló testek", de rajtuk kívül minden birtokos lakos is szavazhasson. A javaslat érthetetlen, hiszen a birtokosok szavazati jogát soha nem törölték el. A jász kerületbeliek véleménye azonban megvilágítja a kérést. A jász kapitány jelentése szerint ugyanis az 1823-ban bevezetett gyakorlat „nem a legjobb érzéseket okozza népünkben, és sok kételkedésre adatik általa mód, mert bár kihirdetik, hogy az összeírtakon kívül minden becsületes lakosnak, akik a conscriptusok (szavazónak felírtak) közé nem is férnek" lehet a bírákra szavazni, „senki közülük meg nem 254 Lásd: a Jászkun Kerület társadalmi rétegeiről összeállított táblázatunkat a Il-es fejezetnél! 90