Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Szabadszállási források szerint a kistanácsot a ,,Communitas közzül, a Tanátsiak segítségére" választotta a tanács. Kötelességük volt a bírónak és tanácsnak engedelmeskedni." A külsőtanács választása a tanács és más gazdák közreműködésével történt. Esküt a tanácsgyűlésben tettek. Jogaik is bővültek. Részt vettek a tanács tagjainak választásában, sőt a másodbíró és perceptor választásában is teljes szavazati joguk volt. Közülük is gyakran választottak tanácsnokot, gazdát, vagy felügyelőt." 1823-ban már minden kerületbeli helységben a külsőtanács tagjai közül választották a szenátorokat, s gyakran a bírójelöltek is közülük kerültek ki. A közgyűlés rendelkezése szerint a „törvényes dolgoknak kiszolgáltatásában" is helyettesíthették a más ügyben elfoglalt tanácsnokokat."

4 1826-ban a Jászkun Kerület közgyűlése egységesíteni kívánta a választásokat, s ezért a rendszabás kiadása előtt felmérést végzett, s kikérte az egyes kerületek javaslatait. A Kiskun Kerület véleménye szerint másodbíró, borbíró, perceptor, közgyám, és politikai inspektor (igazgatási felügyelő) választásánál a jelölés joga legyen a tanácsé, maga a választás pedig a tanács és a kistanács által egy magisztrátusbeli tisztségviselő jelenlétében történjen. Tanácsnokot nemcsak a kistanácsból, hanem az érdemes birtokos lakosok közül is válasszanak. A Nagykun Kerület azt kérte, hogy a tanácsnokokat a kistanács szavazatával válasszák. A Jász Kerület véleménye szerint a kistanácsbelieket a helyben vagy a járásban lakó kerületi tisztségviselő javaslatának figyelembevételével válasszák, mivel belőlük a jövőben tanácsnok lesz, s „ha itt eltévesztődik a választás, hátramaradást szenved az egész Kormány."

249 A közgyűlés nem foglalt állást a választás módját illetően, csak azt rendelte el, hogy a megfogyatkozott testületeket tisztújításkor ki kell pótolni. Ettől kezdve a tisztújítások alkalmával mindenkor kiegészítették a külsőtanácsot is 12 főre.

250 A tanácsnokokhoz hasonlóan megbízásuk életük végéig szólt, s csak öregség vagy betegség miatt mondhattak le. A kistanácsbeliek semmiféle adómentességet nem kaptak, s az előfogatozáson kívül minden egyéb közszolgálatban résztvettek.

251 Gyakran őket bízta meg a tanács a közmunkák felügyeletével.

252 A két tanács kapcsolatának szorosabbá válásával ezt sok helyen nem tartották meg, és a belsőtanács tagjaival egyenlő mentességeket, azaz minden királyi és városi szolgálat alóli felmentést kaptak. A fülöpszállásiak kérelmére 246 BKML. Szabadszállás Prot. С. 1803., 186.p. 247 BKML. Szabadszállás tan. jkv. 1818., 363.p. , Fábián István tévesen az „Electa Communitast,, és a kistanácsot két különböző testületnek tekinti. Értelmezése szerint az Electa Communitas rendészeti feladatokat látott el. Teljes félreértelmezése ez annak a „hites polgár,, névvel is nevezett tisztségnek, ami a kerületek minden helységében létezett. Az Electa Communitas testület, amit ma magyarul kistanácsnak neveztek. 248 BKML. Kh. lt. Prot. С. 21, 55.p./1800. 249 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No. 1314. /1826. 250 Szabó Lajos, 1987. 121. , Itt jegyezzük meg, hogy Kisújszálláson először „választottak,, néven alakult meg az a 6-fős testület, amely később a hivatalosan elfogadott külsőtanács nevet vette fel. Itt tehát egy testületről van szó. nem pedig kettőről egymás mellett. 251 BKML. Kh. lt. Prot. С. 25., 45. p. /1817. 252 BKML. Szabadszállás Prot. С. 1803., 186.p. 88