Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

egyes társadalmi rétegek életmódja és öltözködése jól körülhatárolhatóan eltért egymástól. 1823-ban a szabadszállásiak kerületi szabályozást kértek, mert a ,Cselédeknek, különösen a szolgálóknak öltözetekben való luxusa ... tapasztaltatik."

221 A kerületi rendelkezések főként a XVIII. század utolsó harmadában foglalkoztak az öltözködés szabályozásával. Tilos volt a béreseknek rövid inget és széles hátravalót hordani. Aki mégis ilyet viselt, 24 órás elzárás után 24 korbácsot kapott, a tiltott ruhadarabot pedig széthasogatták. Ha sikerült kideríteni, még a varró asszony is 20 korbácsot kapott. Tilos volt sapkában járniuk, mert őket a régi magyar süvegek viselése illette. Béres szolgának csak sarkantyú nélküli csizmát lehetett viselni, de ha mégis nála „sarkantyú találtatik" 24 óra börtönt kap és „sarkantyúja le verettessen". Ha a béres gyolcs inget viselt, ezért büntetése 24 órás elzárás volt csak vízen. Ugyanezek a tilalmak a juhászokra, gulyásokra, de főleg azok bojtárjaira és a csikósokra is vonatkoztak. A csikósok sarkantyúviselését különösen erélyesen tilalmazták.

222 A női szolgálókra vonatkozóan rendszeresen tiltották, hogy a bérükbe tartozó ruhajuttatásba a földbirtokos gazdák asszonyait megillető ruhadarabok kerüljenek. Az évi árszabások visszatérő tiltó záradéka, hogy a „szolgálók selyem vagy teveszőr pruszlikot, annyival inkább arany ezüst paszománttal, vagy fonásokkal ki ékesítve viselni ne bátorkodjanak". Nem kaphattak selyem és török kendőket sem." A túlköltekezést és a pazarlást nemcsak a földnélküliek esetében, hanem a lakosság minden rétegénél tiltották. Ezért tanácsi rendelkezés szabta meg azt is, hogy a kocsmákban és a mészárszékekben mennyi hitel adható. A hitelbe vásárlás rendszeres volt. A mészárszékben felvett hitelt például kimérésre átadott állatokból törlesztették. A kocsmákban az „első gazdának" 3 Ft-ig a „másodiknak" 2 Ft-ig lehetett hitelt adni, az ő esetükben, ha nem fizetettek, a tanács segített az adósságot behajtani. A lakosság többi rétegének azonban a kocsmáros csak saját felelősségére hitelezhetett.

224 A boltokban a tehetősebb gazdának 3 forintig, a többieknek csak 1 forintig lehetett hitelezni. Tiltotta a tanács, hogy boltbeli és kocsmabeli vásárlást terménycserével bonyolítsanak le a lakosok. Különösen sokszor visszatérő tilalom volt, hogy gabonát ne cseréljenek boltbeli portékáért.

225 A gazdasági irányításban fontos eszköznek bizonyult a tanács árakat és a kereskedelmet felügyelő hatásköre. Az árakat egy-egy mesterséghez kapcsolódva, 221 BKML. S.zabadszállás tan.jkv. 1823., 36.sz. 222 BKML. Kh. lt. Prot. С. 5., 41.

p. 223 BKML. Prot. С. 23. 348-350.р. 224 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 3., 106.p. 225 BKML. Kf. lt. No. 17. Caps. 1 Fase. 8. No. 1. 82