Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

kétszeresen is megszegte a tanács a statútumokban rögzített szabályokat, hiszen a commoransoknak ahhoz, hogy ingatlan tulajdonuk legyen, először lakosi jogot kellett szerezni, tehát mint commorans, Papp György nem kaphatott volna házhelyet, de nem kaphatott volna azért sem, mert „taksás házhelyet" csak redemptusok kaphattak. Miért tettek Papp Györggyel kivételt, rejtély, csak feltételezni tudjuk, hogy az okot a személyi összefonódások körül kell keresni. 1811-ben Félegyházán tizedenként egy-egy felügyelő szenátort nevezett ki a tanács azzal a feladattal, hogy az engedély nélküli építkezéseket megakadályozzák és bejelentsék. Az engedély nélkül építő gazda és a faragó büntetése egyaránt 12 Ft vagy 24 pálca volt. Ez időben kezdett elterjedni, hogy egy portára két házat is építettek.

195 Nemcsak Félegyházán volt kevés a belső telek, a kerületek más helységeiben is hasonló volt a helyzet, ezért a házhely osztással a XIX. században a kerületi közgyűlés is gyakran foglalkozott. Sok lakos panaszkodott arról, hogy a tanácsok esetenként irredemptusoknak is adtak ház és kert fundust. Az 1827. március 5-én tartott kerületi közgyűlésből kelt az a körlevél, mely szerint a „túlzott" házhelyosztás „alkalmatosságot nyújt a megyebéli lakosoknak korán megválásokra, házasodásokra és gyakori osztozkodásokra, melyből ismét következik, hogy a birtokosoknak és közterheket viselőknek száma kevesedik, az irredemptusoké pedig szaporodik, mert a szolgálatban lévők ház fundust könnyen szerezhetvén, a béres szolgálatba hamar belé unnak, maguk gazdáivá lesznek, és heverő betyár, és többször rossz életű személyekké válnak." A házhelyhez jutás feltételeit végül 1828-ban a Jászkun Kerület közgyűlése szabályrendeletben egységesítette: 1. Ház és kert fundus (telek) háromévenként egyszer adasson az összegyűlt igények megvizsgálása után. 2. Irredemptus lakosnak legyen az mesterember vagy akárki, ház vagy kerthely a közös használatra meghagyott földekből semmi szín alatt ne adasson. 3. Redemptusok is csak akkor kaphatnak „taksás házhelyet", ha örökösödés útján nem várható, hogy házhelyhez jutnak, s nagyobb helységben 20 hold, kisebben 15, illetve 10 hold földdel rendelkeznek.

197 A szabályrendelet következményeként már nemcsak a földnélküliek, hanem az idők során elszegényedett redemptusok is hátrányos helyzetbe kerültek. Fontos korlátozó eszköz volt a tanács kezében a lakosi jog a „concivilitas" megadásának illetve megtagadásának lehetősége. A beköltöző földnélküliek ugyanis mindaddig nem szerezhettek ingatlan vagyont, amíg a lakosi jogot meg nem kapták, és az érte járó díjat le nem fizették. A lakosi jogot a XVIII. században még viszonylag kevés alkalommal tagadta meg a tanács. Könnyen megkapták azok a mesterséget tudók, akikre a helységben szükség volt, de kezdetben még a máshonnan beköltözött jobbágyok is. 195 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 4., 21.

p. 196 BKML. Kf. lt. Prot. С. 27., З25.р. 197 BKML. Kf. lt. Prot. С. 27. , З25.р. 75