Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
Bevezetés ,,A jó közigazgatás még jobbá lesz, ha az igazgatottak előtt kedvelt alakban gyakoroltatik. " Jászberény, 1871 Muhoray János A rendiség korának központi hatalma, nehezebben mozgó szervezettsége nem tudta az alattvalók életének minden részterületét irányítani. Kimaradtak olyan övezetek, ahol - az engedményezett joggal, privilégiumokkal élve más intézmény vonta hatáskörébe az embereket. Mindenekelőtt a helyi jogkörű igazgatási egységek . így jut bővebb önrendelkezési lehetőség a vármegyéknek, a székeknek és a kiváltságos kerületeknek. Mindezek a részek oly módon tagozódnak be az állam egészébe, hogy helyi szabadságaikat hangsúlyozva különállásukat is őrzik. A feudális világ egymás alá és fölé rétegezett szintjein ezekbe a területi igazgatási egységekbe történő betagolódás teszi az egyént különböző szabadságjogok, privilégiumok, kiváltságok részesévé. A jászkun szabadság birtoklója a szabadparaszti jogállást mondhatta magáénak. A feudális Magyarországon belüli egységük társadalmi elkülönültségükben, kiváltságolt rendi csoportként való megjelenésükben válhatott valóra. 2 A jászok és a kunok kiváltságos népe köztes helyet foglalt el a jobbágyság és a nemesség között. A kiváltságos kerületben élők sajátos zárt rendet alkottak, mely zártság kereteit autonóm közigazgatásuk szabta meg. A kerületek belső autonómiájában pontosan körülhatárolták az ott élők jogait és kötelességeit. Az évszázados fejlődés eredményeként kialakuló önkormányzat tevékenysége a társadalom életének minden mozzanatában tetten érhető. A jászkun társadalomfejlődés és a közigazgatás elválaszthatatlanul összeforrt. Az önkormányzat egyre szétágazóbb közigazgatási szervezetének működése irányította és összehangolta a kötelezettségek teljesítését, szabályozta és ellenőrizte a jogokból való részesülést. A kiváltságokkal körülbástyázott, a hagyományokra és szokásszerűségre alapozott Jászkun Kerület életében a redemptio lezárulása után egyre inkább teret kér a központosított államhatalom, a jogélet és az igazgatás egységesítését célzó törekvéseivel. Mária Terézia királynő uralkodásának második szakasza, majd II. József felvilágosult abszolutizmusa, és annak igazgatási reformja, a közjót" voli Imreh /., 1993. 29-41. 2 Szabó L., 1982. 5