Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

5. Mindenben nyilvánosság uralkodjék. 6. A számadói hivatalokra évenként, a többi hivatalra 6 évenként válasszanak új tisztségviselőt. 7. Részrehajló bírók, hűtlen kezelők elmozdíthatók és büntethetők legyenek. 8. A helységek ne közvetlen gazdálkodást folytassanak, hanem javaik bérbeadásával igyekezzenek nagyobb jövedelmet szerezni. 9. A közszolgálat — (közmunka) — szűnjék meg, ki-ki készpénzzel válthassa meg, ha akarja. 10. Az adórendszer mindenkire terjedjen ki.

129 A képviseleti rendszerre minden helység külön részletes javaslatot tett. A kisújszállási alapjavaslat szerint választói jogot kapjanak:

130 a) akik ingatlan fekvő vagyonnal rendelkeznek és attól rendszeresen adóznak, továbbá b) azok a birtoktalan gyárosok, mesteremberek és kereskedők, akik három év óta folyamatosan a helységben laknak, a maguk kezére dolgoznak és közadót fizetnek. c) a diplomások, hitszónokok, gimnáziumi oktatók, kiszolgált hadi és polgári tisztek, ha 3 év óta a helységben laknak és 100 Ft jövedelemmel rendelkeznek. Közös feltétel mindezekre: magyarul beszéljenek, 24 évet betöltöttek legyenek, írni-olvasni tudjanak, és önálló személyek legyenek. A választható képviselők esetében a fenti feltételeken túl a földbirtok legalább 25 redemptiós forint értékű legyen, a kereskedők, iparosok legalább 2 segéddel dolgozzanak és 200 Ft tiszta jövedelemmel rendelkezzenek, az úgynevezett „tisztesebbek" [a c) pontban felsoroltak] szintén csak akkor választhatók, ha legalább 200 Ft jövedelemmel rendelkeznek. A helységek némi módosítással elfogadták a fentieket. Eltérések általában a választói képesség alapjául szolgáló földmennyiségben, illetve a vagyoni cenzus összegében mutatkozott. Néhány helység már 20 éves kortól szavazati jogot javasolt, néhány az írni-olvasni tudás feltételét csak bizonyos idő után tette volna kötelezővé. Abban a képviseleti rendszer elvét elfogadó minden helység megegyezett, hogy a választók és választhatók körét a jövőben nem lehet a redemptusokra szűkíteni. A legmerészebbnek bizonyult Kunszentmiklós, mert minden birtokos és birtoktalan 24 évet betöltött önálló adófizető lakosnak választói jogot adott volna. Javaslatokat tettek a helységek az egyes tisztségviselők választási módjáról, az elöljáróságokról, az adózásról, a különböző törvényszékekről, s bár ez külön kérdés volt, néhányan itt tértek ki az ősiség problémájára is. A Jászkun Kerület közgyűlése a beérkezett javaslatok alapján 1843. szeptember 4-én hagyta jóvá az országgyűléshez továbbítandó rendezési tervezetet. 129 SZML. JKK. kig. Fasc. 2. No. 2900./1843. no SZML.-JKK. kig. Fasc. 4. No. 2272./1843. 54