Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

privilégiummal megindokolni, - ezért is támadhatott ellene később mozgalom csupán arra hivatkoztak, hogy a redemptio óta él a tisztségviselők adómentességének gyakorlata, s azt a nádor sem kifogásolta. Végül még azzal érveltek, hogy a környező törvényhatóságokban is mentesek a tisztségviselők az adó és közteherviseléstől. A közgyűlés feliratát küldöttek vitték a nádorhoz, aki a nemesek teherviseléséről és a pallosjogról előadottakat pártolta, s a magisztrátus adó alóli felmentésére is ,,reményt adó" választ adott. Hasonlóan vélekedett az ugyancsak felkeresett országbíró és az országos bizottság is. Az 1827:8. te. által kiküldött bizottságok 1828-1830-ban elkészült reformmunkálatait az országgyűlés érdemben már nem tárgyalta. Az 1830. évi országgyűlés befejeztével a tervezetet a nádor azzal az utasítással adta át a megyéknek, hogy megvitatás után véleményüket és javaslataikat az 1831. október 2-re összehívott országgyűlés kezdetéig juttassák vissza. A kibontakozó ellenzéki irányzat képviselői nagy reményekkel tekintettek a következő országgyűlés elé. Az 1830-as országgyűlésről hazatérő reformpárti követek igyekeztek haladó utasításokat szerezni, mert az 183l-es országgyűlésen lehetőséget láttak reformjavaslataik törvénybe foglalására. A törvényjavaslat megyénkénti megvitatása ezért különösen jelentős a polgári reformmozgalom szempontjából. A Jászkun Kerület közgyűlése 1831. január 17-én hallgatta meg az 1830-as országgyűlés követeinek beszámolóját. Tudomásul vették, hogy a kerületek katonaállítással és adózással kapcsolatos sérelmeit és számos egyéb sérelmet és javaslatot a szokásos módon a rendszeres munkák megvitatására halasztottak, vagyis a következő országgyűlésre. Ezért a téma fontossága miatt még ugyanaz a közgyűlés 15 tagú választmányt jelölt a „rendszeres bizottsági munkák megvizsgálására és véleményezésére", hogy ennek az alapján a következő országgyűlésre megfelelő utasításokat adhasson a követeknek. A választmány elnöke a nádori alkapitány volt, tagjai: a három kerületi kapitány, a föadószedő, a főjegyző, a számvevő, három nádori táblabíró, két tiszti alügyész, a levéltárnok és a két kerületi esküdt. A 15 fős bizottságban tehát 6 olyan személy volt, akiknek a tisztsége kinevezésen és nem a lakosok választásán alapult; bizonyos értelemben ide sorolható a főjegyző is, akit ugyan választottak, de hivatalából elmozdítani csak nádori hozzájárulással lehetett. A bizottság tagjai között volt: Illésy János és Kálmán Sándor, az 1832-36-os országgyűlés majdani két követe, továbbá az 1834-ben lemondó Illésyt felváltó, Mihálkovits József főjegyző és a következő 1843^14-es országgyűlés követei is.

11 A választmány elkészítette véleményét - de bizonyára a közbejött kolerajárvány miatt, ami a kerületekben is nagy pusztítást végzett - csak az 1832. nő SZML. ЖК. kgy. jkv. 1831. 178.sz. 49