Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

november 9-i közgyűlésen tett jelentést.

117 Sajnos ebből csak két pontot rögzítettek a jegyzőkönyvben: 1. A kerületek rendezéséhez annyit fűztek, hogy a javaslattal ellentétben a helységek nótáriusai (jegyzői) állandóak maradjanak, a bírók évenként választassanak. A külsőtanácsok tagjainak száma ne változzon. 2. A redemptusok személyesen insurgálni (nemesi felkelésben katonáskodni) nem kötelezhetők. Egyéb jegyzőkönyvi észrevételt nem tettek; állásfoglalásukra csupán a kerületi követek későbbi országgyűlési megnyilatkozásaiból következtethetünk. Még ugyanez a közgyűlés jóváhagyta a követutasítást.

118 Az utasítás lényege, hogy minden anyagi vonatkozású döntés előtt kötelesek a követek újra kerületi jóváhagyást kérni, továbbá igyekezzenek azt elérni, hogy amely javaik alapján a kerületek insurgálni kötelesek, azok közadó alá ne vonassanak. Az országos bizottság törvényjavaslatáról, annak a megyékben oly sok vitát kiváltott kérdéseiről egy szót sem ejtettek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kerületi magisztrátus félt a törvénytervezet szélesebb körű vitájától, s a nyilvánosság kizárásával kívánta saját érdekeit érvényre juttatni. Ezt látszik igazolni, a követeknek kiadott írásos utasítás is,

119 ami utasít az adófizetéssel kapcsolatos sérelmek orvosoltatására, a só árának a csökkentésére, a magyar nyelv virágzásának az ápolására, majd a kerületek önkormányzati reformjával - koordinációjával - kapcsolatban ad utasítást. Ez az előzetes javaslattól eltérően nem a választások módjáról szól, hanem csupán két dolgot tart elérendőnek, nevezetesen: törvény szentesítse a nemesek általános közteherviselését a kerületeken belül is, továbbá, hogy a tisztségviselők adómentessége megmaradjon. Az országgyűlés folyamán adott pótutasítások és vélemények a kerületek erősen konzervatív felfogását tükrözik. Ezek hatására - már Illésy távozása után a Jászkunság követei az önkéntes örökváltság törvénybe iktatásának, az úriszék korlátozásának és a jobbágyok személyi és vagyonbiztonságának a megadása ellen szavaztak.

1-0 E szavazások előtt Illésy még májusban kérte a kerületek magyar nyelvű észrevételeit a rendszeres munkákról. A választmányi észrevételek és a követutasítás ellentmondásosságát Illésynek, mint a választmány egykori tagjának, nem volt nehéz felfedezni. Úgy véljük, talán ez lehetett a kiváltó oka annak, hogy a reformpárti követ hamarosan távozott az országgyűlésről. A továbbiakban az országgyűléssel kapcsolatosan a kerületeket főleg a törvénykezési rendben javasolt módosítások elleni harc kötötte le. Itt is megrögzötten ragaszkodtak a meglévő gyakorlathoz, a Királyi Kúriával szemben a nádor il? SZML. JKK. kgy. 1832. 2191.SZ. us SZML. JKK. kgy. jkv. 1832.2207.sz. 119 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. 2207/1832. 120 Magyarország története 5. köt. 1980. 722-724. 50