Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

szín. A közgyűlések helyének változtatását nem a megfelelő terem hiánya indokolta, hiszen 1734 óta rendelkezésre állt a közös költségen felépített jászberényi székház. A közgyűlési helyszínek váltogatásával a Jászkun Kerület településeinek önkormányzati egyenjogúságát bizonyították. E tekintetben a Jászkun Kerület közgyűlése a Hajdú Kerület közgyűlésével mutat rokonságot.

87 A Generalis Congregatio sajátos vonásait mutatja Magyarország és ezen keresztül a Birodalom közigazgatási szervezetében elfoglalt helye is. Az igazgatási rendszerbe történő beilleszkedése egy - a megyéktől eltérő - kapcsolaton át történt, az uralkodó és a Jászkun Kerület közé beiktatták a nádor személyét, aki egyben fellebbezési hatóság volt mind a „polgári", mind a „törvényes" dolgokban. A nádor nevezte ki a főkapitányt, aki a kerületeket személyében is összefogta, és ellátta a közgyűlés elnöki tisztét. A nádortól való függőségét elnevezése a nádori főkapitány cím is tükrözte, a közgyűléseken lényegében a nádor személyét képviselte. Az országos kormányszékekkel és más felsőbb hatóságokkal, valamint a törvényhatóságokkal a Jászkun Kerület 1836-ig a közgyűlésből, de a főkapitány neve alatt levelezett, az 1832/36:22. te.-kel azonban törvényhatósági önállást nyert, s ettől a kerület neve és pecsétje alatt folytatott levelezést, s viszont a hazai kományszékek és a többi törvényhatóságok levelezéseiket közvetlenül a kerületekhez intézték.

89 Egy-egy közgyűlés 2-3 napig, esetenként négy napig is eltartott. A népes tagság ellátása, a kapcsolódó anyagi kiadások évente tetemes összeget emésztettek fel. E költségek „közigazgatási kiadások" címszó alatt, külön elszámolás alá estek. A vendéglátó település által megelőlegezett költséget év végén a redemptiós összegek arányában, a helységek házipénztáraiból térítették meg. Közgyűléseket, ha rendkívüli esemény nem történt, negyedévenként tartottak. A közbeeső időszakokban a közgyűlés előkészítő szerveként működött a rendszeresen összeülő és a kerületi tisztikar tagjaiból, esetleg néhány meghívottból álló kisgyűlés. A kisgyülésen a nádori alkapitány elnökölt. A kisgyűlés határozatokat is hozhatott, de azok utólagos közgyűlési jóváhagyás nélkül nem léphettek életbe.

90 A közgyűlések időpontját minden esetben kihirdették a lakosságnak is, hogy a közgyűlési elintézést kívánó kérelmeket időben beadhassák. A lakossági kérelmeket, panaszokat, észrevételeket az illetékes kerületi kapitányok terjesztették elő az összkerületi elöljáróság, a magisztrátus észrevételeivel, jelentéseivel együtt.

91 Mint középszintű hatóság, a közgyűlés közvetítő szerepet látott el a kormányszékek és az egyes helységek között. Valamennyi felülről érkezett helytartótanácsi vagy királyi, illetve nádori rendelkezést előbb a közgyűlésen olvasták fel, ahol megvitatták azt és kialakították közös állásfoglalásukat. A feladatokat lebontották az egyes kerületekre, községekre, intézményekre, és bizottságokat jelöltek 87 Komoróczy, 1972. 101-115. 88 Szabó László, 1982. 6. 89 Palugyai, 1854., Frank, 1845-46. 11.144-146. 90 SZML. JKK. kgy. jkv. 1842. 297-298.sz. 91 BKML. Kh. lt. Prot. С. 21. 212.p. /1802. 38