Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

ki a végrehajtás ellenőrzésére. " A felsőbb utasítások ily módon minden esetben kiegészültek egy záradékkal, ami a megvalósításra vonatkozó kerületi utasításokat és észrevételeket tudatta a helységekkel. A közgyűlésben döntést hozóknak az egyes ügyekkel és intézkedésekkel kapcsolatban az egész kerület érdekeit kellett képviselni. Amikor a közgyűlés jól és hatékonyan működött, ez az egységes szemléletmód és érdekképviselet érvényesült. Ez a szemléletmód érvényesült a halasi nemesek 1795-ben indított mozgalmával szemben.

93 A kerületek több helységére átterjedt engedetlenségi mozgalom a nemesek adómentességének és közszolgálat alóli felmentésének elérését tűzte célul, de a közgyűlés egységes, évtizedeken át tartó ellenállása megakadályozta a követelések érvényesítését.

94 Gazdasági téren ez az egységes szemléletmód leginkább a redemptus érdekek védelmében, vagy a válságos helyzetekben nyilvánult meg. A redemptusok érdekvédelmét tükrözik a közgyűlés által alkotott helyhatósági szabályrendeletek, a statútumok. A vissza-visszatérő aszályos időszakok ínségenyhítő akcióit,

9 vagy a járványok idején megszervezett rendkívül körültekintő és aprólékos kerületi intézkedéseket abba a csoportba soroljuk, amikor a közgyűlés egységes határozatai és a kerületek szervezett közigazgatása együttesen járult hozzá a nehézségek leküzdéséhez. Ide soroljuk azokat a hatalmas gátrendezési munkákat is, melyeket a Nagykunság mocsárvilágának visszaszorítására vagy a Jászságban a Tisza áradásainak fékezésére végeztek.

96 A közgyűlések hatásköre az élet minden területére kiterjedt. Jászkun kerületi szinten a legfőbb hatóságként működött az önkormányzatok gazdálkodási, igazgatási és jogszolgáltatási feladatai fölött. A közgyűlés előtt kellett az egyes pénztárak kezelőinek számadást adni, s felmentést is onnan kaphattak. E számadásokat végső jóváhagyásra a nádori kancelláriához továbbították.

97 A közgyűlés határozta meg az árakat és a béreket, a helységek elöljáróinak kötelességeit, engedélyezte - a tanácsok kérésére - kölcsönök felvételét, a nagyobb építkezéseket, új tisztségviselők kinevezését. Megszabta a használható mértékeket, az ügyintézés módját, az egész kerületre érvényes statútumokat alkotott. Kerületi rendszabások óvták a tanácsokat a túlköltekezéstől. A 20 Ft-ot meghaladó költségeket csak a közgyűlés engedélyezhette. Ellátta az építészeti - rendészet feladatait.

98 A középületek, iskolák, kocsmák építését tervrajz és költségvetés bemutatása után a közgyűlés hagyta jóvá. 92 Szabó László, 1992. 7. 93 BKML. Kh. It. Sub L. Fasc. 81. No. 48./1795. 94 Bánkiné, 1992. 95 BKML. Kf. It. Arc. 20. Caps. 2. Fasc. 8. No.l. /1791. Félegyháza 3.527 éhező és 60 beteg számára kért, és kapott kerületi segítséget. 1836-ban a nagykunsági aszály következményeit kellett elhárítani. A példák még tovább sorolhatók. SZML. JKK. kgy. jkv. 1836. 2.197.sz. 96 Nemes, 1981. , Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz, 1974. 97 SZML. JKK. ir. Fasc. 8. No. 589. /1825. 98 SZML. JKK. ir. Fasc. 4. No. 2039. /1828.Azt is pontosan szabályozták, hová és mekkora ablakot lehet tenni, előírták, hogy a tűzfal téglából készüljön, sőt az építendő házak méreteit is behatárolták. 39