Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

III. A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE A REDEMPTIÓTÓL AZ 1848. ÉVI MÁRCIUSI FORRADALOMIG III.1. TESTÜLETI SZERVEK A Jászkun Kerület országos főhatósága a helytartótanács és - a kerületek legfőbb bírája - a nádor volt. A középszintű irányítást és felügyeletet a Hármas Kerület településeinek közös közgyűlése a Generalis Congregatio látta el. Ez az igazgatási szint azonos volt a vármegyékkel, s a feudális kor partikularizmusának megfelelően azokkal egyenrangúan, de a sajátos jogi helyzet által meghatározott különálló igazgatási tevékenységet tartalmazott. A Generalis Congregatio és az egyes helységek közé beékelődtek a Jász, a Kiskun, és a Nagykun Kerület közgyűlései, melyek elsődlegesen jogszolgáltatási hatóságként működtek, de igazgatási feladatokat is elláttak. III. 1.1. Jászkun Kerület közgyűlése A Jászkun Kerület közgyűlése összetételében és működésében is eltért a vármegyék nemesi közgyűléseitől. Ez utóbbiak a vármegyén belül elhelyezkedő szabad királyi városok küldötteiből és a megye nemeseiből alakultak. A Jászkun Kerület közgyűlésében minden helység küldöttséggel képviseltette magát, melynek tagja a főbíró és a jegyző (nótárius) mellett más, a helyi tanács által megbízott személy is lehetett, de nekik jelen kellett lenni. Megjelentek az összkerületi (Jászkun) és az egyes kerületek (Jász, Kiskun, Nagykun) elöljárói és a nádori táblabírák is. Az üléseket a főkapitány, illetve annak távollétében az alkapitány elnökletével tartották. A felsoroltak szavazati joggal is rendelkeztek. Összehívását nádori leirat utasítására vagy amikor az események úgy kívánták, a főkapitány rendelte el, ő határozta meg a közgyűlés helyét és idejét. A közgyűléseket

86 legtöbbször a kerületek székvárosában, Jászberényben tartották, de korszakunkban minden jász vagy kun mezőváros volt közgyűlési hely86 A továbbiakban a közgyűlés kifejezést a Generális Congregatio megfelelőjeként alkalmazom, hiszen 1848-ig a Jászkun Kerület egyes helységeiben közgyűlés nem létezett. Az egyes kerületek közgyűléseit, pedig a kerület megnevezésével, vagy az „egyes kerület" jelzővel különböztetem meg. Hasonló módon a kerület, kerületek kifejezés minden esetben a Jászkun Kerületet jelenti, az ettől eltérő jelentést jelzős szerkezettel teszem egyértelművé. 37