Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
A felvázolt társadalmi rétegződés kiegészítéseként szólni kell az egyéb, nem vagyoni vagy származási alapon kialakult rétegekről. A Jászkun Kerületben 1848 előtt 63 céh működött, minden 92. ember foglalkozott ipari tevékenységgel. 81 Sajnos, nincs számszerű adatunk a helyi kereskedelemről: A boltokat a „görög" kereskedők bérelték, őket csak későn, az 1850-es években szorították ki a letelepedési jogot nyert zsidó kereskedők, illetve beléptek a kereskedelem területére a helyi jászkun polgárok is. Bácskai Vera 82 vizsgálatai szerint a XIX. században a gazdasági és piacközponti szerepkört tekintve a kerület mezővárosai közül Jászapátit, Jászárokszállást és Jászberényt lehet csupán megemlíteni, de ezeket is csak a városi alközpontok között. Szerepük inkább a belső áruforgalomban volt. Az, hogy a polgári forradalom előtt nem alakult ki számottevő kereskedő réteg, összefügg a jászkunok kiváltságaival. A vám- és harmincadkedvezmény ugyanis csak akkor válhatott jelentős anyagi forrássá, ha a jászkun polgár személyesen vitte áruját eladni. Többek között ezzel magyarázható az is, hogy az örmény, a görög és a zsidó kereskedőket a Jászkun Kerületben olyan sokáig nem vagy csak nehezen engedték letelepedni. A vallás, mint vagyoni helyzettől független tényező, a feudális és polgári kor viszonyai között egyaránt jelentős társadalomformáló erő volt. A vallási hovatartozás a magánéleti és hivatali gondolkodásmódot egyaránt átszőtte. Meghatározó szerepét a közigazgatásban is folyamatosan érzékelhetjük. A jászkun társadalom döntő többsége a két nagy valláshoz, a római katolikushoz és a korszakunkban már teret nyert reformátushoz tartozott. Az 1820-as években a Jászkun Kerület 165.876 fős népességéből 55,16% volt római katolikus és 44,53% református. Az eloszlás azonban nem volt egyenletes, s ez akkor látható leginkább, ha kerületenként vetjük össze a vallási hovatartozás adatait. Fényes Elek 1839-ben közölt népességi statisztikáját 83 elemezve a Jász Kerületben az összes népesség 91,91%-a római katolikus volt, a Kiskun Kerületben majdnem egyensúlyban van az említett két felekezet, hiszen a római katolikusok aránya 55,29%, a Nagykun Kerületben viszont csupán 14,75% római katolikus élt, a 85,03% református vallású mellett. Ezek az arányok lényegesen később sem változtak. E vallási különbözőség tükröződik közigazgatási síkon akkor, amikor a jászok tisztségviselését a kunságiak vissza akarják szorítani, s a kinevezéssel hivatalba kerülőknél szintén a kiválasztás egyik kiemelt motívuma. 1870-ben már sokkal megosztottabb a kerületek felekezeti hovatartozása 84 de a döntő többséget, 61%-ot még mindig a római katolikusok képezik. Ekkor a népesség 35,84%-a református. Figyelemre méltó, hogy a harmadik legnépesebb vallási felekezet a zsidó, a maga 1,87%-os arányával. 81 Eperjessy G., 1967. 82 Bácskai V., 1988. 83 Fényes, 1939. 84 Bathó H., 1870. 34
