Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Olyan fontos döntés előtt állt a közgyűlés, ami a helységek belső békéjére, gazdasági és politikai életére egyaránt kihatott. Az évtizedekig meglévő egyetértés, a közös jászkun sors elismerése többé nem állt helyre, csupán nyugalmasabb és viszályoktól terhesebb időszakokról beszélhetünk. A mozgalom nem volt egyedülálló az országon belül. A nyíregyházi nemesek, akik addig szintén belenyugodtak a közös teherviselésbe, 1785-től kezdték jogaikat követelni. A halasi nemesek beadványára a kerületi közgyűlés egyre halogatta a döntés meghozását. Érdekes, hogy ugyanabban a közgyűlésben, mely vonakodott a nemesi kiváltságok érvényét a kerületeken belül elismerni, számos nemes ember vett részt, hiszen a redemptusok mellett közülük került ki a közigazgatás vezető rétege. A kapitányok szinte kivétel nélkül, a jegyzők és a táblabírók jelentős többsége nemes volt. 1795-re a kérdés annyira elmérgesedett, hogy a halasi nemesek megtagadták a közszolgálatok teljesítését, s az őket megdorgáló tanács bíróságát nem ismerték el. A jászkun polgárok és az ott lakó nemesek harca valamennyi kerületbeli helységre átterjedt. 1802-ben végre az országgyűlés felkérésére, a rendek kívánságára a főkapitány ígéretet tett, hogy a nemesek panaszainak orvoslására a jászkun kiváltságokkal és az országos törvényekkel összeegyeztethető intézkedéseket tesz. " Felkérte a tanácsokat, dolgozzák ki javaslataikat. A több mint tíz éve húzódó vitában 1803. november 7-én született döntés. A közgyűlési határozathoz a nádor 1803. október 29-én előzetesen hozzájárult. A határozat szerint, hogy a nemesek személyes szabadságát illetően a törvények érvényben maradjanak, de a Jászkun Kerület 1745-ös privilégiumait se sértsék meg, elismerték, méltán kívánhatja a nemesség személyes szabadsága megtartását, de nem kívánhatja, hogy a közterhektől, „mellyek a privilégium szerint minden lakost egyformán érdeklik" kivétessenek.

73 A határozat kimondta: a) Személyektől adózni nem köteleztetnek. b) Senkinek a kérésére büntetőjogi ügyekben nem vethetők börtönbe, míg törvényesen be nem idéztetnek s el nem marasztaltatnak. Polgári dolgokban a többi polgártársaikkal egy törvény és bíróság alatt állnak. c) Kvártély ost (katonát) házaikban nem szál latnak, a helységben tartózkodó katonaság élelmezését pénzzel válthatják meg. d) A katonai fuvarozástól mentesek, de nem mentesek a gazdasági élethez vagy a polgári igazgatáshoz kapcsolódó fuvarok alól. e) Az olyan utak és hidak töltésére, amelyből gazdasági hasznuk nem származik, nem köteleztetnek. Intézkedett a közgyűlés a katonatartás megváltásának módjáról is, kikötve, hogy a megszabott összeget azon helységek nemesei is fizessék, ahol nincs kato71 UO. 72 BKML. Kh.lt

. Prot. С. 21. . 297-299./1802 73 BKML, Lh. lt. Prot. Pol. torn. 20. p. 201. 31