Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

sokan nem jelentek meg ülésein, s csak akkor vált működőképessé amikor külön belügyminiszteri engedéllyel a megyei tisztikarból is bevont tagokat.

605 Valójában az állandó választmány előkészítő munkája nélkül a törvényhatósági bizottság munkája megbénulhatott. A választmány vizsgálta felül a községi számadásokat, a költségvetéseket, véleményezte a szabályrendeleteket, a fizetéseket, a beruházásokat, és még számos törvényhatósági bizottsági döntéshez kötött közigazgatási úton intézendő feladatot. Az állandó választmányt követően újjáalakultak a korábbi bizottságok: - az igazoló választmány, 4 kinevezett és 5 választott taggal, - a 33 tagú Jászkun kerületi iskolatanács, - a közmunkaügyi választmány, - a fegyelmi bizottmány, - a bíráló bizottmány, és - a következő országos képviselőválasztás előtt a központi választmány. Teljesen új testületként jött létre 1873-ban a Jászkun kerületi iparvédbizottmány, és 1875-ben a statisztikai bizottság?

01 Mindezek mellett az állandó jellegű, bár időszakosan működő bizottságok mellett, a közgyűlés a korábbi gyakorlat szerint küldött ki alkalmi bizottságokat is egy-egy vitás ügy véleményezésére. Az évek teltével kialakultak a törvényhatósági bizottságon belüli érdek- csoportok is. Ők a szavazásnál egységesen léptek fel, ha arra mód volt, előzetesen közös véleményt alakítottak ki. Ezeket az érdekcsoportokat akár frakcióknak is tekinthetjük. Fellépésük egységessége a területrendezési vitáknál és a tisztségviselők választásánál nyert kiemelt jelentőséget. A „félegyházi frakció" például 1875-ben a városi közgyűlés kérésére előzetesen megállapodott abban, hogy az üresedésben levő kerületi tisztségekre kit ajánljanak, és a területrendezésnél hogyan képviseljék a város érdekeit. Cserébe a város fedezte a „frakció tagok" utazási és tartózkodási költségét a törvényhatósági bizottság ülésének időtartamára.

608 A törvényhatósági bizottság szinte minden olyan kérdésben állást foglalt, ami korábban a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A gazdasági jellegű és a tisztviselőkkel kapcsolatos ügyek okozták a legtöbb vitát, s újból felbukkant az évszázados kérdés: a hagyományokat és a törvényt hogyan hangolják össze, hogy egyik se csorbuljon? Először Túrkeve esetében tapasztalható e dilemma. Túrkeve a községi kötelékbe történő felvétel díját 100 Ft-ban kérte megállapítani. Az összeg nagysága eleve korlátozó tényező lett volna, s ezzel ellentmondásba került a községi 605 Seresné, 1975. 13-14. - SZML.JKK.. Alk. ir. 4153/1872.kig. 606 SZML. JKK. 1873. ápr. 28 kgy. jkv. 104. sz. 607 A statisztikai bizottságról az 1875: 42. te. rendelkezett. - BKML. Kf. KK. 1993/1875.kig. 608 BKML. Kf. Fh. tan. L 36 F 2 Cs 27 Sz 14/1875. 224